<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?>
<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:syn="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/" xmlns="http://purl.org/rss/1.0/">




    



<channel rdf:about="https://cis-india.org/search_rss">
  <title>Centre for Internet and Society</title>
  <link>https://cis-india.org</link>
  
  <description>
    
            These are the search results for the query, showing results 1171 to 1185.
        
  </description>
  
  
  
  
  <image rdf:resource="https://cis-india.org/logo.png"/>

  <items>
    <rdf:Seq>
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/a2k/blogs/call-for-participation-global-congress-on-intellectual-property-and-the-public-interest"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/a2k/blogs/call-for-joining-the-free-knowledge-movement-wikipedia-wikimedia"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/openness/news/just-kannada-november-23-2014-kannada-wikipedia-presentation-coverage"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/openness/news/sahil-online-august-14-2015"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/a2k/news/caaccdcb0cb6cbec82ca4cb5ca8"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/openness/blog-old/kannada-work-released-under-cc-by-sa"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/a2k/news/asianet-suvarna-news-august-7-2016-tulu-wikipedia-goes-live"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/a2k/news/mumbai-news-august-8-2016-tulu-wikipedia-goes-live"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/a2k/blogs/ca4cb0cacca4cbf-caecbeca1cb2cc1-ca4cb0cacca4cbfc97c82ca1cbec97-cis-a2k-ttt-2016"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/a2k/digital-restrictions-management"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/news/vijaya-karnataka-kannada-wikipedia-november-19-2013"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/news/vijay-karnataka-march-2-2014-wikipedia-workshop-coverage"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/news/udayavani-july-15-2014-mysore-university-event-coverage-in-udayavani"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/a2k/blogs/c95ca8ccdca8ca1-cb5cbfc95cbfcaaca1cbfcaf-cb6cbfc95ccdcb7ca3-cafc9cca8cc6-cb8caecbecb5cb6-caeca4ccdca4cc1-ca4cb0cacca4cbfcaf-cb5cb0ca6cbf"/>
        
        
            <rdf:li rdf:resource="https://cis-india.org/news/tenth-anniversary-kannada-wikipedia-prajavani-coverage-november-18"/>
        
    </rdf:Seq>
  </items>

</channel>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/a2k/blogs/call-for-participation-global-congress-on-intellectual-property-and-the-public-interest">
    <title>Call for Participation: Global Congress on Intellectual Property and the Public Interest</title>
    <link>https://cis-india.org/a2k/blogs/call-for-participation-global-congress-on-intellectual-property-and-the-public-interest</link>
    <description>
        &lt;b&gt;We are pleased to announce the call for participation for the fourth edition of the Global Congress on Intellectual Property and the Public Interest (“Global Congress”), being hosted at New Delhi from December 15 to 17, 2015. &lt;/b&gt;
        &lt;p style="text-align: justify; "&gt;The theme for this year’s Congress will be “&lt;i&gt;Three Decades of Openness; Two Decades of TRIPS&lt;/i&gt;.” We are now inviting applications to participate in the Congress, including session participation and presentations. We are also welcoming proposals for panels and workshops.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;The application form is available now at [&lt;a href="http://form.jotformpro.com/form/50854976184973"&gt;http://form.jotformpro.com/form/50854976184973?&lt;/a&gt;] Please note that this form is for application purposes, and does not amount to confirmation of participation. The registrations for the plenary sessions, which are open to the public, will open closer to the date of the Global Congress.&lt;/p&gt;
&lt;h3 style="text-align: justify; "&gt;Deadlines&lt;/h3&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;&lt;b&gt;August 1st: &lt;/b&gt;Priority Deadline for Applications- Applicants will be considered on a rolling basis, with applications made by August 1st being given first consideration. Applications after August 1st to receive travel assistance will be considered only under exceptional circumstances (these details will be collected in a subsequent form).&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;November 1st: &lt;/b&gt;All applications for session participation and paper submissions will close on November 1st.&lt;/p&gt;
&lt;h3&gt;Application Information&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;&lt;i&gt;For applications to participate/host&lt;/i&gt;: Applications to present or host workshops shall be considered based on the proposals to be submitted in the form.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;&lt;i&gt;For applications to attend sessions:&lt;/i&gt; Applications to attend sessions as discussants will be considered based on the statement of purpose and/or any other relevant information provided by the applicant.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;Limited travel grants to cover accommodation and/or travel to the Congress will be available, with priority to those from developing countries.&lt;/p&gt;
&lt;h3 style="text-align: justify; "&gt;Background, Theme and Expected Outcomes&lt;/h3&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;The Global Congress on Intellectual Property and the Public Interest is the most significant event on the calendar for scholars and policy advocates working on intellectual property from a public interest perspective. By sharing their research and strategies, the network of experts and activists supported by the Global Congress are empowered to put forward a positive agenda for policy reform. The Global Congress began in Washington D.C. in 2011, moved to Rio de Janeiro in 2012, and was held in Cape Town in 2013. The fourth Global Congress will now be held in New Delhi, in December 2015. The event would be the largest convening of public interest-oriented intellectual property practitioners ever held in Asia, and would help link in the world's most populous region to these global debates around how intellectual property policy can best serve the public interest.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;The fourth edition of the Global Congress brings research, civil society, industry and regulatory and policy-making communities together for active, intense engagement on key public-interest intellectual property issues. Opportunities for these groups to interact are rare but valuable; and have been proven to lead to successful policy outcomes. The 4&lt;sup&gt;th&lt;/sup&gt; edition of the Congress, slated to be held in December, 2015 in New Delhi seeks to be one such opportunity.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;The theme for the 2015 Congress is &lt;i&gt;Three Decades of Openness; Two Decades of TRIPS-&lt;/i&gt;coming at a pivotal time for reflection, revision, and further strategizing. Specifically, the 2015 Congress seeks to produce three outcomes- &lt;i&gt;first, &lt;/i&gt;the mobilization of existing scholarly research directly into the hands of civil society advocates, business leaders and policy makers, leading to evidence-based policies and practices; &lt;i&gt;second,&lt;/i&gt; the collaborative identification of urgent, global and local research priorities and generation of a joint research/advocacy agenda; and &lt;i&gt;third&lt;/i&gt;, the solidification of an inter-disciplinary, cross-sector and global networked community of experts focused on public interest aspects of IP policy and practice.&lt;/p&gt;
&lt;h3 style="text-align: justify; "&gt;Participation Opportunities&lt;/h3&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;Discussions at the Global Congress will be carried out in the form of plenary sessions, thematic tracks, cross-track sessions, and the room of scholars. Participation is invited for the thematic track sessions, cross-track sessions and the room of scholars.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;The thematic tracks at the Global Congress are: 1) Openness, 2) Access to Medicines, 3) User Rights, 4) IP and Development. Cross-track sessions will feature research that cuts across tracks in order to facilitate engagement between tracks on themes of mutual interest.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;The Room of Scholars will feature presentations of research outputs such as draft works or white papers that may not fit directly within the thematic tracks but fall within the overall theme of the Global Congress.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;Participation could be in the form of presenting / discussing conference papers or policy briefs, or by conducting workshops where they may share their own work and solicit feedback from peers, during the aforementioned sessions.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;The application form for participation is available now at &lt;a href="http://form.jotformpro.com/form/50854976184973"&gt;http://form.jotformpro.com/form/50854976184973?&lt;/a&gt;. Please forward this invitation to interested lists and individuals. For more information or questions, you may contact &lt;a href="mailto:global-congress@cis-india.org"&gt;global-congress@cis-india.org&lt;/a&gt;.&lt;/p&gt;
&lt;h3 style="text-align: justify; "&gt;Organisation&lt;/h3&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;The 4&lt;sup&gt;th&lt;/sup&gt; Global Congress on Intellectual Property and Public Interest, is being organised in cooperation with &lt;a href="http://www.nludelhi.ac.in/"&gt;National Law University, Delhi&lt;/a&gt;, by the &lt;a href="http://americanassembly.org/"&gt;American Assembly&lt;/a&gt; at Columbia University, the &lt;a href="http://cis-india.org/"&gt;Centre for Internet and Society&lt;/a&gt;, &lt;a href="http://www.openair.org.za/"&gt;Open A.I.R&lt;/a&gt;., and the &lt;a href="http://www.pijip.org/"&gt;Program on Information Justice and Intellectual Property&lt;/a&gt; at American University Washington College of Law.&lt;/p&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/a2k/blogs/call-for-participation-global-congress-on-intellectual-property-and-the-public-interest'&gt;https://cis-india.org/a2k/blogs/call-for-participation-global-congress-on-intellectual-property-and-the-public-interest&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>sinha</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>Intellectual Property Rights</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Homepage</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Global Congress</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    

   <dc:date>2015-06-24T16:11:07Z</dc:date>
   <dc:type>Blog Entry</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/a2k/blogs/call-for-joining-the-free-knowledge-movement-wikipedia-wikimedia">
    <title> Call for joining the Free Knowledge movement #Wikipedia #Wikimedia</title>
    <link>https://cis-india.org/a2k/blogs/call-for-joining-the-free-knowledge-movement-wikipedia-wikimedia</link>
    <description>
        &lt;b&gt;Every little drop makes a Mighty ocean! Join us in this Free Knowledge movement where your contributions will be used world-wide. &lt;/b&gt;
        
&lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;a class="external-link" href="https://meta.wikimedia.org/wiki/CIS-A2K"&gt;Access to Knowledge&lt;/a&gt;&amp;nbsp;team of the&amp;nbsp;&lt;a class="external-link" href="https://cis-india.org/"&gt;Centre for Internet and Society&lt;/a&gt;&amp;nbsp;is the partner of the Wikimedia Foundations and the Wikimedia movement. Our work is to support Wikipedia/ Wikimedia projects in India. We conduct and support a series of skill building initiative such as workshops, meetups, photo walks, contest, edit-a-thon etc. We also attend to build sustainable partnerships with institutions, organizations, groups and communities which support the Wikimedia communities to build and improve the content in Wikipedia and other projects.&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;img src="https://cis-india.org/a2k/blogs/freeknowledgde/image_preview" alt="Freeknowledgde" class="image-inline" title="Freeknowledgde" /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;p&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span style="text-align: justify;"&gt;Are you an individual or do you represent any organisation, institution, groups or enterprises? You can actually help the ‘Free Knowledge’ movement by donating photos, media, content or archives. Let us tell you how.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;span id="docs-internal-guid-e72112b7-7fff-c6c5-45ce-e374cb3da7db"&gt;
&lt;p style="text-align: justify;" dir="ltr"&gt;Wikipedia is a widely read website in the current world. According to Alexa’s rating, Wikipedia is the 5th most highly rated in the world. Also certainly we can say that after searching your query on Google (or any other search engine you use) you should have found Wikipedia as a preferable suggestion or result. We find it astonishing that all content of Wikipedia and its sister projects are created, modified and maintained by volunteers, here we need your support. There are many articles on Wikipedia which are being read by thousands of people but do not have relevant images. The problem is simple there is not any free image available. On Wikimedia/Wikipedia we take copyright very seriously and cannot use any content unless it is on public domain/ under free license/ copyright owner donates it under free license.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify;" dir="ltr"&gt;For example, there is an article on&lt;a class="external-link" href="https://en.wikipedia.org/wiki/2019_Kerala_floods"&gt; 2019 Kerala floods&lt;/a&gt; which is read by 2000 unique readers at this moment but we do not have sufficient photo coverage. Similarly, we have an article on a famous writer say, &lt;a class="external-link" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Ruskin_Bond"&gt;Ruskin Bond&lt;/a&gt; here also we do not have many photos on him or his works.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify;" dir="ltr"&gt;Wikimedia community is an independent community. Community decides by itself the content, its style including the media files to be included after detailed instructions. Although we cannot instruct the community we can provide resources which will definitely be of help for the free knowledge movement.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify;" dir="ltr"&gt;This article is an open call to “YOU” to support the free knowledge movement and Wikimedia movement by donating useful content. The content might be video, useful photos, database and audio. The content you are donating must be under Creative Commons Share-like content. You must have the copyright of the content under &lt;a class="external-link" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons_license"&gt;CC licenses&lt;/a&gt;,&lt;em&gt;a CC license is used when an author wants to give other people the right to share, use, and build upon the work that they (the author) have created&lt;/em&gt;. Attributions will be given under every file details.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify;" dir="ltr"&gt;Think of a world where your content can also be part of the larger free knowledge movement?&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify;" dir="ltr"&gt;This is the overall idea in a nutshell. We are eager to discuss every aspect of the process and your questions in detail. Please feel free to contact &lt;strong&gt;Tito Dutta(tito@cis-india.org)&lt;/strong&gt;. Let's schedule a call or meet in person.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify;" dir="ltr"&gt;[Currently the A2K is conducting a content donation drive and awareness campaign. This blog post was written as a part of this initiative ]&lt;/p&gt;
&lt;/span&gt;
&lt;h2&gt;&lt;span id="docs-internal-guid-e72112b7-7fff-c6c5-45ce-e374cb3da7db"&gt;
&lt;p style="text-align: justify;" dir="ltr"&gt;See also&lt;/p&gt;
&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;
&lt;span id="docs-internal-guid-e72112b7-7fff-c6c5-45ce-e374cb3da7db"&gt;
&lt;/span&gt;
&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;em&gt;A shortcut to Freedom&lt;/em&gt;, an essay we wrote a year ago or so: &lt;span id="docs-internal-guid-e72112b7-7fff-c6c5-45ce-e374cb3da7db"&gt;
&lt;p style="text-align: justify;" dir="ltr"&gt;&lt;a href="https://cis-india.org/a2k/blogs/a-shortcut-to-freedom"&gt;https://cis-india.org/a2k/blogs/a-shortcut-to-freedom&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;
&lt;span id="docs-internal-guid-e72112b7-7fff-c6c5-45ce-e374cb3da7db"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/a2k/blogs/call-for-joining-the-free-knowledge-movement-wikipedia-wikimedia'&gt;https://cis-india.org/a2k/blogs/call-for-joining-the-free-knowledge-movement-wikipedia-wikimedia&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>bhuvana</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>Wikimedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikipedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikidata</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    

   <dc:date>2019-08-20T07:15:30Z</dc:date>
   <dc:type>Blog Entry</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/openness/news/just-kannada-november-23-2014-kannada-wikipedia-presentation-coverage">
    <title>ಭಾಷಣದಿಂದ ಭಾಷೆ ಉಳಿಯಲ್ಲ, ಕನ್ನಡದಲ್ಲೇ ಮಾಹಿತಿ ಸಿಗುವುದು ಅಗತ್ಯ: ಪವನಜ</title>
    <link>https://cis-india.org/openness/news/just-kannada-november-23-2014-kannada-wikipedia-presentation-coverage</link>
    <description>
        &lt;b&gt;Media coverage of Kannada Wikipedia presentation at Mysuru on November 23, 2014. &lt;/b&gt;
        &lt;p&gt;The article was &lt;a class="external-link" href="http://www.justkannada.in/pavanaja-u-b-kannada-use-more/"&gt;published in Just Kannada&lt;/a&gt; on November 23, 2014.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಮೈಸೂರು, ನ.23 :  ಧ್ವಜ ಹಾರಿಸಿ ಭಾಷಣ ಮಾಡಿದರೆ ಕನ್ನಡ ಭಾಷೆ ಉಳಿಯುವುದಿಲ್ಲ.  ಬದಲಿಗೆ ಕನ್ನಡಲ್ಲೇ ಎಲ್ಲಾ ಮಾಹಿತಿಗಳು ಸಿಗುವಂತೆ ಮಾಡುವುದು ಅಗತ್ಯವಿದೆ ಎಂದು  ಬೆಂಗಳೂರಿನ ಭಾರತೀಯ ಭಾಷೆಗಳು, ಸಮಾಜ ಮತ್ತು ಅಂತರ್ಜಾಲ ಕೇಂದ್ರದ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ  ವ್ಯವಸ್ಥಾಪಕ ಡಾ.ಯು.ಬಿ.ಪವನಜ ತಿಳಿಸಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ವಿಸ್ಮಯ ಫೌಂಡೇಶನ್ ಭಾನುವಾರ ಕುವೆಂಪುನಗರದ ಉದಯರವಿ ರಸ್ತೆ ಕಲಾಸುರುಚಿಯಲ್ಲಿ  ಆಯೋಜಿಸಿದ್ದ ಕನ್ನಡ ರಾಜ್ಯೋತ್ಸವ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದಲ್ಲಿ `ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪಿಡಿಯ: ಒಂದು ಪರಿಚಯ’  ಕುರಿತು ಮಾತನಾಡಿದರು.&lt;br /&gt; ಕನ್ನಡ ವಿನಾಶದ ಹಾದಿಯತ್ತ ಸಾಗುತ್ತಿದೆ. ಇಂದು ಕೇವಲ ಕಥೆ, ಕಾದಂಬರಿಗಳಿಂದ ಮಾತ್ರ  ಕನ್ನಡ ಉಳಿಯುವುದಿಲ್ಲ ವಿಕಿಪೀಡಿಯದಂತಹ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನಗಳನ್ನು ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳಬೇಕು. ಕನ್ನಡ  ರಾಜ್ಯೋತ್ಸವ, ಸ್ವಾತಂತ್ರ್ಯ ದಿನಾಚರಣೆಗಳಲ್ಲಿ ಧ್ವಜ ಹಾರಿಸಿ, ಭಾಷಣ ಮಾಡಿದರೆ ಕನ್ನಡ  ಉಳಿಯುವುದಿಲ್ಲ. ಬದಲಾಗಿ ಅಗತ್ಯ ಮಾಹಿತಿಗಳು ಕನ್ನಡದಲ್ಲೇ ಸಿಕ್ಕಿದರೆ ಕನ್ನಡ  ಉಳಿಯುತ್ತದೆ ಎಂದರು. ದೇಶ-ವಿದೇಶಗಳ ಭಾಷೆ, ಸಂಸ್ಕೃತಿಗಳ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳಿದು  ಕೊಳ್ಳುತ್ತಿದ್ದಾರೆ. ನಮ್ಮಲ್ಲಿ ಕನ್ನಡ ಮಾಹಿತಿ ಸಾಹಿತ್ಯ ಕಡಿಮೆ ಇದೆ. ಕನ್ನಡಿಗರು  ಕನ್ನಡ ಮಾಹಿತಿಗಾಗಿ ಹುಡುಕಾಟ ನಡೆಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ. ಹುಡುಕುವ ಮುನ್ನವೇ ಅಗತ್ಯ ಮಾಹಿತಿ  ಒದಗಿಸಿದರೆ ಕನ್ನಡ ಉಳಿಸಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗುತ್ತದೆ ಎಂದು ತಿಳಿಸಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಭಾರತೀಯ ವಿಕಿಪಿಡಿಯದಲ್ಲಿ 20ಕ್ಕೂ ಹೆಚ್ಚು ಭಾಷೆಗಳಿವೆ. ತಿಂಗಳಿಗೆ 50 ಕೋಟಿ ಹೊಸ  ವೀಕ್ಷಕರು ಭೇಟಿ ನೀಡುತ್ತಾರೆ. ಇದರಲ್ಲಿ ಏಳು ಸಾವಿರ ಸಂಪಾದಕರಿದ್ದಾರೆ. ಜೊತೆಗೆ ಇದೇ  ಮಾದರಿಯಲ್ಲಿ ಜೂ.2003ರಲ್ಲಿ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪಿಡಿಯ ಆರಂಭಗೊಂಡಿದ್ದು, ಅಲ್ಲಿಂದ  ಇಲ್ಲಿಯವರೆಗೆ 18 ಸಾವಿರ ಲೇಖನಗಳು, 622 ಸಂಪಾದಕರು ಇದ್ದಾರೆ. ಅದರಲ್ಲಿ 22 ಮಂದಿ  ಸಕ್ರಿಯ ಸಂಪಾದಕರು ಹಾಗೂ ನಾಲ್ಕು ಮಂದಿ ಅತಿ ಸಕ್ರಿಯ ಸಂಪಾದಕರಿದ್ದಾರೆ. ತಿಂಗಳಿಗೆ  18.50 ಲಕ್ಷ ಜನ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪಿಡಿಯ ಪುಟ ವೀಕ್ಷಣೆ ಮಾಡುತ್ತಾರೆ ಎಂದು ಮಾಹಿತಿ  ನೀಡಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ನಾವಷ್ಟೇ ಅಲ್ಲ ಲಕ್ಷಾಂತರ ಮಂದಿ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನ(ವಿಕಿಪಿಡಿಯ, ಅಂತರ್ಜಾಲ)ಕ್ಕೆ  ಹೊಂದಿಕೊಂಡಿದ್ದಾರೆ. ಕನ್ನಡ ಕಲಿಯುವವರಿಗೆ, ಭಾಷಾಭಿಮಾನಿಗಳಿಗೆ ಹಾಗೂ ಅಗತ್ಯ ಮಾಹಿತಿ  ಹುಡುಕುವವರಿಗೆ ವಿಕಿಪಿಡಿಯದಲ್ಲಿ ಕನ್ನಡ ಸಾಹಿತ್ಯ ಸೃಷ್ಟಿ ಮಾಡಬೇಕು. ಜನರಿಂದ  ಜನರಿಗಾಗಿ ಜನರೇ ನಡೆಸುವ ವಿಶ್ವಕೋಶಕ್ಕೆ ಅಗತ್ಯ ಮಾಹಿತಿಗಳನ್ನು ಅಳವಡಿಕೆ ಮಾಡಬೇಕು ಎಂದ  ಅವರು, ಕನ್ನಡ ಭಾಷೆ ಹಾಗೂ ಸಂಸ್ಕೃತಿ, ಸಂಸ್ಕಾರಗಳನ್ನು ಅನ್ಯರಿಗೂ ಪರಿಚಯಿಸುವ  ನಿಟ್ಟಿನಲ್ಲಿ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯವನ್ನು ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳಿ ಎಂದು ಸಲಹೆ ನೀಡಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಮೈಸೂರು ವಿವಿ ಕುವೆಂಪು ಕನ್ನಡ ಅಧ್ಯಯನ ಸಂಸ್ಥೆ ನಿವೃತ್ತ ಪ್ರಾಧ್ಯಾಪಕ  ಪ್ರೊ.ಆರ್ವಿಯಸ್ ಸುಂದರಂ ಮಾತನಾಡಿ, ಒಂದು ಸಾವಿರ ವರ್ಷಗಳಿಂದ ಒಂದು ವರ್ಷವೂ ಎಡಬಿಡದೆ  ಬರೆಯುತ್ತಿರುವ, ಕಲಿಯುತ್ತಿರುವ ಭಾಷೆ ಕನ್ನಡ. ಕನ್ನಡ ಭಾಷೆಗೆ ತನ್ನದೇ ಆದ ಇತಿಹಾಸ,  ಪರಂಪರೆ ಇದೆ. ಒಂದೊಂದು ಶತಮಾನದವರೆಗೂ ಕನ್ನಡ ಸಾಹಿತ್ಯ ಅವಿಚ್ಛಿನ್ನವಾಗಿ ಇದೆ. ಇಂತಹ  ಭಾಷೆಯ ಬಗ್ಗೆ ನಿರಂತರವಾಗಿ ಪ್ರಚಾರ ಮಾಡಬೇಕು. ಹಾಗೆಯೇ ಆಯಾಯ ಪ್ರದೇಶದಲ್ಲಿ  ನೆಲೆಸಿರುವವರು ಅಲ್ಲಿನ ಸ್ಥಳೀಯ ಭಾಷೆಗಳನ್ನು ಕಲಿತುಕೊಳ್ಳಬೇಕು ಎಂದು ಮನವಿ ಮಾಡಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಮೈಸೂರು ವಿಶ್ವವಿದ್ಯಾನಿಲಯ ವಿಶ್ವಕೋಶ ನಿವೃತ್ತ ಕಾರ್ಯನಿರ್ವಾಹಕ ಸಂಪಾದಕ  ಡಾ.ಹಾ.ತಿ.ಕೃಷ್ಣೇಗೌಡ ಅಧ್ಯಕ್ಷತೆ ವಹಿಸಿದ್ದರು. ವಿಸ್ಮಯ ಫೌಂಡೇಶನ್ ಸಂಸ್ಥಾಪಕ  ಸೋಮಶೇಖರ್ ಇದ್ದರು.&lt;/p&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/openness/news/just-kannada-november-23-2014-kannada-wikipedia-presentation-coverage'&gt;https://cis-india.org/openness/news/just-kannada-november-23-2014-kannada-wikipedia-presentation-coverage&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>praskrishna</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>Openness</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Kannada Wikipedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    

   <dc:date>2014-12-06T02:30:29Z</dc:date>
   <dc:type>News Item</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/openness/news/sahil-online-august-14-2015">
    <title>ಬೆಳ್ತಂಗಡಿ:ಎಲ್ಲಾ ಕಾಲಕ್ಕೂ ಲಭ್ಯ ಇರುವ ಸ್ವತಂತ್ರ ಹಾಗೂ ಮುಕ್ತ ವಿಶ್ವಕೋಶ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾ-ಪವನಜ</title>
    <link>https://cis-india.org/openness/news/sahil-online-august-14-2015</link>
    <description>
        &lt;b&gt;The Centre for Internet &amp; Society (CIS-A2K) has ongoing partnership with SDM College, Ujire. Students of Masters in Communication and Journalism will be writing articles in Kannada Wikipedia. This academic year’s programme was inaugurated on August 12.  It was followed by hands-on workshop. SahilOnline has reported this on August 14, 2015.&lt;/b&gt;
        &lt;p style="text-align: justify; "&gt;Read the online entry published by &lt;a class="external-link" href="http://www.sahilonline.in/dakshana-kannada/%E0%B2%AC%E0%B3%86%E0%B2%B3%E0%B3%8D%E0%B2%A4%E0%B2%82%E0%B2%97%E0%B2%A1%E0%B2%BF%E0%B2%8E%E0%B2%B2%E0%B3%8D%E0%B2%B2%E0%B2%BE-%E0%B2%95%E0%B2%BE%E0%B2%B2%E0%B2%95%E0%B3%8D%E0%B2%95%E0%B3%82/#.VewsF318hQp"&gt;SahilOnline&lt;/a&gt; on August 14, 2015.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಬೆಳ್ತಂಗಡಿ: ವಿಕಿಪಿಡಿಯಾ ಎಲ್ಲರಿಗೂ ಎಲ್ಲಾ ಕಾಲಕ್ಕೂ ಲಭ್ಯ ಇರುವ ಸ್ವತಂತ್ರ ಹಾಗೂ ಮುಕ್ತ ವಿಶ್ವಕೋಶವಾಗಿದೆ. ಉಪಯುಕ್ತ ಬರವಣಿಗೆಗಳ ಕೋಶವನ್ನು ಹೊಂದಿದ ಇದನ್ನು ಯಾರು ಬೇಕಾದರೂ ಮುಕ್ತವಾಗಿ ಬಳಸಬಹುದು ಎಂದು ಪತ್ರಿಕಾ ಅಂಕಣಕಾರ ಬೆಂಗಳೂರಿನ ಡಾ. ಯು. ಬಿ. ಪವನಜ ಹೇಳಿದರು.&lt;br /&gt;ಅವರು ಗುರುವಾರ ಉಜಿರೆ ಎಸ್.ಡಿ.ಎಮ್. ಸ್ವಾಯತ್ತ ಕಾಲೇಜಿನಲ್ಲಿ ಪತ್ರಿಕೋದ್ಯಮ ವಿಭಾಗದ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳಿಗೆ ವಿಕಿಪಿಡಿಯಾ ಬರವಣಿಗೆ ಬಗ್ಗೆ ಮಾಹಿತಿ ನೀಡಿ ಮಾತನಾಡಿದರು.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;2001ರಲ್ಲಿ ಅಮೇರಿಕಾದಲ್ಲಿ ಪ್ರಾರಂಭಗೊಂಡ ವಿಕಿಪಿಡಿಯಾ ಪ್ರಪಂಚದ 290 ಭಾಷೆಗಳಲ್ಲಿ ಲಭ್ಯ ಇದೆ. ದೇಶದ 20 ಭಾಷೆಗಳಲ್ಲಿ ಲೇಖನಗಳನ್ನು ಒಳಗೊಂಡಿದೆ. 2003ರಲ್ಲಿ ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿಯೂ ವಿಕಿಪಿಡಿಯಾ ಬರವಣಿಗೆ ಪ್ರಾರಂಭವಾಗಿದೆ. ಕೇವಲ 20 ಸಾವಿರ ಲೇಖನಗಳು ಇದೆ. ಬೇರೆ ಭಾಷೆಗಳಿಗೆ ಹೋಲಿಸಿದರೆ ಕಡಿಮೆ ಅನ್ನಿಸುತ್ತದೆ. ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಪ್ರಬುದ್ಧತೆಯ ಬರವಣಿಗೆ ಶೈಲಿಯನ್ನು ಸುಧಾರಿಸಿಕೊಳ್ಳಲು ಇದೊಂದು ಸುಲಭದ ಮಾಧ್ಯಮ. ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳು ಸಂಶೋಧನಾ ಪ್ರವೃತ್ತಿ ಮತ್ತು ಕೌಶಲ ಬೆಳೆಸಿಕೊಳ್ಳಬೇಕು ಎಂದರು.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ವಿಕಿಪಿಡಿಯಾ ಬಳಕೆಯಿಂದ ನಮ್ಮ ಭಾಷೆ ಮತ್ತು ಶೈಲಿ ಸುಧಾರಣೆಯಾಗುತ್ತದೆ. ಮಾಹಿತಿ ಸಂಗ್ರಹದೊಂದಿಗೆ ಕ್ರೋಢೀಕರಣ ಮತ್ತು ಉಲ್ಲೇಖವೂ ಅಗತ್ಯ. ಗೂಗಲ್‍ನಲ್ಲಿ ಯಾವುದೇ ಮಾಹಿತಿ ಇರುವುದಿಲ್ಲ. ಮಾಹಿತಿ ಎಲ್ಲಿ ಸಿಗುತ್ತದೆ ಎಂದು ಮಾತ್ರ ಅದು ಸೂಚಿಸುತ್ತದೆ. ಯಾವುದೇ ಪ್ರಕರಣ ಘಟಿಸಿದ ತಕ್ಷಣ ವಿಕಿಪಿಡಿಯಾದಲ್ಲಿ ಅದು ನವೀಕರಣ ಆಗುತ್ತದೆ. ಪತ್ರಕರ್ತರು ನಿರಂತರ ಅಧ್ಯಯನಶೀಲರಾಗಿ ಮಾಹಿತಿ ಸಂಗ್ರಹಿಸಬೇಕು. ಭಾಷೆ ಬಳಸಿದಾಗ ಅದು ಬೆಳೆಯುತ್ತದೆ ಹಾಗೂ ನಮ್ಮ ಸಂಸ್ಕೃತಿ ಉಳಿಯುತ್ತದೆ ಎಂದರು.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ಕಾಲೇಜಿನ ಪತ್ರಿಕೋದ್ಯಮ ವಿಭಾಗದ ಮುಖ್ಯಸ್ಥ ಪ್ರೊ. ಭಾಸ್ಕರ ಹೆಗ್ಡೆ ಉಪಸ್ಥಿತರಿದ್ದರು. ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳಾದ ಅರಹಂತ ಸ್ವಾಗತಿಸಿ, ಚೇತನ್ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ನಿರ್ವಹಿಸಿದರು.&lt;/p&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/openness/news/sahil-online-august-14-2015'&gt;https://cis-india.org/openness/news/sahil-online-august-14-2015&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>pavanaja</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikimedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikipedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Openness</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Kannada Wikipedia</dc:subject>
    

   <dc:date>2015-09-06T12:09:51Z</dc:date>
   <dc:type>News Item</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/a2k/news/caaccdcb0cb6cbec82ca4cb5ca8">
    <title>ಪ್ರಶಾಂತವನ </title>
    <link>https://cis-india.org/a2k/news/caaccdcb0cb6cbec82ca4cb5ca8</link>
    <description>
        &lt;b&gt;ಮಂಗಳೂರಿನ ಸಂತ ಅಲೋಷಿಯಸ್ ಕಾಲೇಜಿನ ಎರಿಕ್ ಮೆಥಾಯಿಸ್ ಸಭಾಂಗಣದಲ್ಲಿ ನಡೆದ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ೧೩ನೇ ವರ್ಷಾಚರಣೆಯ ಬಗ್ಗೆ ಒಂದು ವರದಿ &lt;/b&gt;
        &lt;p style="text-align: justify; "&gt;The blog post was published in &lt;a class="external-link" href="http://prashasti-prashantavanam.blogspot.in/2016/02/blog-post_21.html"&gt;Prashasti Prashantavanam&lt;/a&gt; on February 21, 2016.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಲಾಸ್ಯ ಶೆಟ್ಟಿಯವರ ನಿರೂಪಣೆಯ ವರ್ಷಾಚರಣಾ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಶುರುವಾದದ್ದು "ಹೊಸ ಹಾದಿಯನು ಹಿಡಿದು ನಡೆಯಣ್ಣ ಮುಂದೆ.." ಎಂಬ ರೋಹಿತ್ , ಗೋಪಾಲಕೃಷ್ಣ ಮತ್ತು ತಂಡದವರಿಂದ. ಮುಂದುವರಿಯುವುದಕ್ಕೆ ಮುಂಚೆ ವೇದಿಕೆಯನ್ನು ಅಲಂಕರಿಸಿದ ಗಣ್ಯರ ಬಗ್ಗೆ ಒಂದೆರಡು ನುಡಿಗಳನ್ನಾದರೂ ಹೇಳಲೇಬೇಕಾಗುತ್ತೆ.ಕನ್ನಡ ವಿಕಿ ಬಳಸುವವರಿಗೆಲ್ಲಾ ಅದರಲ್ಲಿನ ಕೆ.ಪಿ.ರಾವ್ ಕೀಲಿಮಣೆಯ ಪರಿಚಯವಿದ್ದೇ ಇರುತ್ತೆ. ಕನ್ನಡವೊಂದೇ ಅಲ್ಲದೇ ಅನೇಕ ಭಾರತೀಯ ಭಾಷೆಗಳ ಭಾರತೀಯ ಭಾಷೆಗಳ ಲಿಪಿಗಳನ್ನು ಗಣಕಕ್ಕೆ ಅಳವಡಿಸಿದ ಗಣಕ ವಿಜ್ಞಾನಿ ನಾಡೋಜ ಕೆ.ಪಿ ರಾವ್ ಅವರು ಇಂದಿನ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ಮುಖ್ಯ ಅತಿಥಿ.ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ಮತ್ತೊಬ್ಬ ಮುಖ್ಯ ಅತಿಥಿ ಶ್ರೀ ವಸಂತಕುಮಾರ ಪೆರ್ಲ. ಇವರು ಮಂಗಳೂರು ಆಕಾಶವಾಣಿ ನಿಲಯ ನಿರ್ದೇಶಕರು ಮತ್ತು ಕನ್ನಡ ಪದಗಳ ಸೃಷ್ಠಿಗಾಗಿ ಪದಾರ್ಥಚಿಂತಾಮಣಿಯಂತಹ ಮುಖಹೊತ್ತಿಗೆಯ ಗುಂಪುಗಳಲ್ಲಿ ತೊಡಗಿಸಿಕೊಂಡವರು. ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ಮೂರನೇ ಮುಖ್ಯ ಅತಿಥಿ  ಪಿಲಿಕುಳ ನಿಸರ್ಗಧಾಮದ ಕಾರ್ಯನಿರ್ವಹಣಾಧಿಕಾರಿ ,ಮಂಗಳೂರಿನ ಹಿಂದಿನ ಪ್ರಭಾರಿ ಜಿಲ್ಲಾಧಿಕಾರಿಗಳಾಗಿದ್ದ S.A ಪ್ರಭಾಕರ ಶರ್ಮ ಅವರು, ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ಅಧ್ಯಕ್ಷತೆ ವಹಿಸಿದ್ದು ಸಂತ ಅಲೋಷಿಯಸ್ ಕಾಲೇಜಿನ ಪ್ರಾಂಶುಪಾಲರಾದ ರೆ| ಫಾ| ಸ್ವೀಬರ್ಟ್ ಡಿ’ಸಿಲ್ವ ಅವರು. ಇದಲ್ಲದೇ ವೇದಿಕೆಯನ್ನಲಕಂರಿಸಿದ ಗಣ್ಯರೆಂದರೆ ಸಂತ ಅಲೋಷಿಯಸ್ ಕಾಲೇಜಿನ ಬಿ.ಸಿ.ಎ ವಿಭಾಗದ ಮುಖ್ಯಸ್ಥರಾದ ಡಾ| ರವೀಂದ್ರಸ್ವಾಮಿ ಅವರು, ಕನ್ನಡ ವಿಭಾಗದ ಮುಖ್ಯಸ್ಥರಾದ ಡಾ| ಸರಸ್ವತಿ ಅವರು ಮತ್ತು ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ವ್ಯವಸ್ಥಾಪಕರಾದ ಡಾ| ಯು.ಬಿ.ಪವನಜ ಮತ್ತು ಹದಿಮೂರನೆಯ ವರ್ಷಾಚರಣೆಯ ಸಂಚಾಲಕರಾದ ಡಾ| ವಿಶ್ವನಾಥ ಬದಿಕಾನ ಅವರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಶ್ರೀ ವಿಶ್ವನಾಥ ಬದಿಕಾನ ಅವರ ಸ್ವಾಗತ ಮತ್ತು ಪ್ರಾಸ್ತಾವಿಕ ನಂತರ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ಉದ್ಘಾಟನೆಯಾಗಿದ್ದು ನಾಡೋಜ ಕೆ.ಪಿ.ರಾವ್ ಅವರಿಂದ.  ನಂತರ ಕೆ.ಪಿ.ರಾವ್ ಅವರಿಗೆ ಸನ್ಮಾನ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ. ಸನ್ಮಾನ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ನಂತರ ಮಾತನಾಡಿದ ರೆವರೆಂಡ್ ಫಾದರ್ ಡಿಸಿಲ್ವ ಅವರು ಕಾಲೇಜಿನ ಇತಿಹಾಸದ ಬಗ್ಗೆ, ಕನ್ನಡ ಸಾಹಿತ್ಯಕ್ಕೆ ಕಾಲೇಜಿನ ಕೊಡುಗೆಗಳ ನಡೆ, ಕನ್ನಡಕ್ಕಾಗಿ ನಡೆಯುತ್ತಿರುವ ಕೆಲಸಗಳ ಬಗ್ಗೆ ಮತ್ತು ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಬಗ್ಗೆಯೂ ತಮ್ಮ ಮೆಚ್ಚುಗೆಯ ನುಡಿಗಳನ್ನು ವ್ಯಕ್ತಪಡಿಸಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ನಂತರ ಕೆ.ಪಿ.ರಾವ್ ಅವರು ಎರಡು ಪ್ರಶ್ನೆಗಳಿಗೆ ಉತ್ತರ ಹುಡುಕುವಂತಹ ಹಾದಿಯಲ್ಲಿನ ಶುಭನುಡಿಗಳು ನೆರೆದವರ ಗಮನ ಸೆಳೆಯುವಂತಿದ್ದವು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಏಕೆ ಬೇಕು ? ಅನ್ನುವ ಪ್ರಶ್ನೆಗೆ ಮೂರು ಉತ್ತರ ಹುಡುಕುವ ಹಾದಿಯಲ್ಲಿ ಸಾಗಿದ ಅವರ ಅಭಿಪ್ರಾಯದಲ್ಲಿ ೧.ಕನ್ನಡ ಲಿಪಿ ಮಾತ್ರ ಬಲ್ಲವರಿಗೆ ಜಗದ ಜ್ಞಾನ ತಿಳಿಸಿಕೊಡಬಲ್ಲ ಸುಲಭದ ಮಾಧ್ಯಮ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ  ೨. ಕನ್ನಡಕ್ಕೆ ಮಾತ್ರ ಸಂಬಂಧಿಸಿದ ವಿಷಯಗಳು ,ಸಂಸ್ಕೃತಿ,ಭಾಷಾ ಸೊಗಡು ಬೇರೆ ಭಾಷೆಯ ವಿಕಿಯಲ್ಲಿ ಅಷ್ಟು ಸಮಂಜಸವಾಗಿ/ಪೂರ್ಣವಾಗಿ ಮೂಡಿಬರಲು ಸಾಧ್ಯವಿಲ್ಲ.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;೩. ಯಾರಿಗಾದರೂ ಗೌರವ ಕೊಡಲು ಬಳಸಬಹುದಾದ ರು,ರಿಗೆ(ರಾಯರು,ರಾಯರಿಗೆ) ಯಂತಹ ಭಾಷಾ ವೈಶಿಷ್ಟ್ಯವನ್ನು ಹೊಂದಿದ ಕನ್ನಡಕ್ಕೆ ತನ್ನದೇ ವಿಕಿಪೀಡಿಯವಿರಬೇಕಾದ ಅಗತ್ಯವಿದೆ.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಮುಂದುವರಿಸಿದ ಅವರು ಕನ್ನಡಕ್ಕೆ ಭಾಷಾಂತರದ ಬದಲು ರೂಪಾಂತರ ಮಾಡುವ ಅಗತ್ಯದ ಬಗ್ಗೆ ಪ್ರಸ್ತಾಪಿಸಿದರು.ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಮೂಲಕವಾದರು ಕನ್ನಡ ಪದಬಳಕೆಯಲ್ಲೊಂದು ಸಮಾನತೆ ಬರಲೆಂಬ ಆಶಯವನ್ನೂ ವ್ಯಕ್ತಪಡಿಸಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ನಂತರ ಮಾತನಾಡಿದ ಮುಖ್ಯ ಅತಿಥಿಗಳಾದ ವಸಂತಕುಮಾರ್ ಪೆರ್ಲ ಅವರು ಶಿಲಾಲೇಖ--&amp;gt; ತಾಮ್ರ ಪಟ--&amp;gt;ತಾಳೆಗರಿ--&amp;gt;ಪುಸ್ತಕದ ರೂಪದಲ್ಲಿದ್ದ ಸಾಹಿತ್ಯ ಈಗ Digitial ಅವತರಣಿಕೆಯಾಗಿ ಬೆಳೆದು ಬಂದ ಪರಿಯ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳಿಸಿದರು. ಕರಾವಳಿಯಲ್ಲಿರುವ ಹವ್ಯಕ, ಬ್ಯಾರಿ,ತುಳು,ಕೊಂಕಣಿ, ಮಲೆಯಾಳಂ,ಮರಾಠ,ಕರಾಡ, ಬೆಸ್ತರ ಹಲವು ಉಪಭಾಷೆಗಳ ರೂಪದಲ್ಲಿರುವ ಭಾಷಾ ಸೊಗಡನ್ನು, ನಮ್ಮ ರೀತಿ ರಿವಾಜುಗಳನ್ನು ದಾಖಲಿಸಿಡುವ,ವಿಕಿ ಮೂಲಕ ಸಂರಕ್ಷಿಸುವ ಅಗತ್ಯದ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳಿಸಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ನಂತರದ ಶುಭನುಡಿಗಳು ಪಿಲಿಕುಳದ ಶಿವರಾಮಕಾರಂತ ನಿಸರ್ಗಧಾಮದ ಕಾರ್ಯನಿರ್ವಹಣಾಧಿಕಾರಿಗಳಾದ S.Aಪ್ರಭಾಕರ ಶರ್ಮ ಅವರಿಂದ. ತದನಂತರ ಡಾ| ಯು.ಬಿ ಪವನಜ ತಮ್ಮ ತೈವಾನ್ ಪ್ರವಾಸದ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲಿ ಪೂರ್ಣ ಚೈನೀಸಿನ windows ನೋಡಿ ಕನ್ನಡದಲ್ಲೂ ಈ ರೀತಿ ಮಾಡಬಾರದೇಕೆ ಎಂದು ಆಲೋಚಿಸಿದ ಬಗ್ಗೆ, ವಿಕಿಪಿಡಿಯದ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳಿಸಿದ್ದರು. ೧೯೫೨ರಲ್ಲಿ ೧೬೦೨ರಷ್ಟಿದ್ದ ಭಾಷೆಗಳಲ್ಲಿ ಈಗ ಉಳಿದಿರುವುದು ೭೦೫ ಮಾತ್ರ ! ಭಾಷೆಗಳ ಪರಿಸ್ಥಿತಿ ಇಷ್ಟು ಚಿಂತಾಜನಕವಾಗಿರೋ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲಿ "ಮಾಹಿತಿಯ ಆಗರ" ಎಂಬಂತಾಗಿರೋ ಕನ್ನಡಕ್ಕೆ ವಿಕಿ ಏಕೆ ಮತ್ತು ಹೇಗೆ ನೆರವಾಗಬಹುದು,ಅದರ ಸದ್ಯದ ಸ್ಥಿತಿಗತಿಗಳೇನು ಎಂಬುದರ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳಿಸಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ವಿಕಿಯ ಬಗ್ಗೆ:&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಜನವರಿ ೧೫ ರಂದು ಶುರುವಾದ ವಿಕಿ ಈಗ ೩೦೦ ಭಾಷೆಗಳಲ್ಲಿ ಲಭ್ಯವಿದೆ. ೨೦೦೩ ಜೂನ್ ಮೂರರಂದು ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಯ ಪ್ರಾರಂಭ. ಇಲ್ಲಿಯವರೆಗೆ ಬೆಂಗಳೂರು, ಮೈಸೂರು, ಮಂಗಳೂರು, ಸಾಗರದಲ್ಲಿ ಆದ ಸಂಪಾದನೋತ್ಸವಗಳ ಬಗ್ಗೆ, ಅದರಲ್ಲಿ ರಚನೆಯಾದ ಪುಟಗಳ ಬಗ್ಗೆ, ಜನರ ಭಾಗವಹಿಸುವಿಕೆಯ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳಿಸಿದರು. ಮಾತನಾಡುವವರ ಲೆಕ್ಕದಲ್ಲಿ ೩೫ ನೇ ಸ್ಥಾನದಲ್ಲಿರೋ ಕನ್ನಡದ ವಿಕಿಗೆ ಪ್ರತೀ ಘಂಟೆಗೆ ೮೯೨ ಭೇಟಿಗಳು ಸಿಗುತ್ತಿವೆ. ೧೫ ವರ್ಷಗಳಲ್ಲಿ ಇಂಗ್ಲಿಷ್ ವಿಕಿಯಲ್ಲಿ ಸೃಷ್ಠಿಯಾಗಿರೋ ಲೇಖನಗಳ ಸಂಖ್ಯೆ ೫೦ ಲಕ್ಷ ದಾಟಿದ್ದರೆ ೧೩ ವರ್ಷದ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿ ಲೇಖನಗಳ ಸಂಖ್ಯೆ ೧೯,೬೦೦. ಎಲ್ಲಾ ಭಾಷೆಗಳ ಪಟ್ಟಿಯಲ್ಲಿ ೧೦೭ನೇ ಸ್ಥಾನದಲ್ಲಿರೋ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿ ಭಾರತೀಯ ಭಾಷೆಗಳ ಪಟ್ಟಿಯಲ್ಲಿ ಹತ್ತನೇ ಸ್ಥಾನದಲ್ಲಿದೆ ಎಂಬ ವಿಕಿಯ ಬಗೆಗಿನ ಅಂಕಿಅಂಶಗಳು ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದಲ್ಲಿ ನೆರೆದವರಿಗೆ ತಿಳಿಯಲ್ಪಟ್ಟವು. ಕಾರ್ಯಕ್ರಮಕ್ಕೆ ನೆರೆದಿದ್ದವರಿಗೆಲ್ಲಾ ಧನ್ಯವಾದಗಳನ್ನು ಸಮರ್ಪಿಸಿದ್ದು ಡಾ| ಸರಸ್ವತಿ ಅವರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;೧೧:೪೦ ಕ್ಕೆ ಪ್ರಾತ್ಯಕ್ಷಿಕೆಗಳ ಎರಡನೇ session ಆರಂಭವಾಯಿತು. ಇದರಲ್ಲಿ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಲೇಖನಗಳ ಬಗ್ಗೆ, ಅದರ ಸಂಪಾದನೆಯ ಬಗ್ಗೆ, ಖಾತೆ ತೆರೆಯುವುದೇ ಮೊದಲಾದ ಮಾಹಿತಿಗಳ ಬಗ್ಗೆ, ಯೋಜನೆಗಳ ಬಗ್ಗೆ ಪವನಜ ಅವರು ನೆರೆದವರಿಗೆ ಪ್ರಾತ್ಯಕ್ಷಿಕೆಯನ್ನು ನೀಡಿದರು&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt; &lt;/p&gt;
&lt;div&gt;೧೨:೪೦ ಕ್ಕೆ Creative common, license ಗಳ ಬಗ್ಗೆ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಸಂಪಾದಕರಲ್ಲೊಬ್ಬರಾದ ರೆಹಮಾನುದ್ದೀನ್ ಶೇಖ್ ಅವರಿಂದ ಪ್ರಾತ್ಯಕ್ಷಿಕೆ ಇತ್ತು. &lt;br /&gt; ಕ್ರಿಯೇಟಿವ್ ಕಾಮನ್ಸ್ ನ Attribution, no derivative, non commercia, sharealike ಎಂಬ ಅಂಶಗಳ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳಿಸಿದ ರೆಹಮಾನುದ್ದೀನ್ ಅವರು ೬ ತರದ ಲೈಸನ್ಸುಗಳ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳಿಸಿದರು. ಅವುಗಳೆಂದರೆ&lt;br /&gt; ೧) cc by A --&amp;gt; attribute&lt;br /&gt; 2) cc by S --&amp;gt; share alike&lt;br /&gt; 3)cc by ND --&amp;gt; no derivative&lt;br /&gt; 4)cc by NC --&amp;gt; non commercial&lt;br /&gt; 5)non commerical, share alike(CC by SA)&lt;br /&gt; 6)non commercial, no derivative&lt;br /&gt; ವಿಕಿಪೀಡಿಯದಲ್ಲಿ ಫೋಟೊಗಳನ್ನು ಬಳಸಬೇಕಾದರೆ ಉಪಯೋಗಿಸಬೇಕಾದ creativecommonsತಾಣದ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳಿಸಿದ ಅವರು ವಿಕಿಪಿಡಿಯಕ್ಕೆ ಯಾವ ತರಹದ ಫೋಟೋಗಳನ್ನು ಬಳಸಬಹುದು, ಯಾವುದನ್ನು ಬಳಸಬಾರದು ಎಂಬ ನಿಯಮಗಳನ್ನು ತಿಳಿಸಿದರು. ವಿಕಿಪೀಡಿಯದಲ್ಲಿರೋ ಫೋಟೋಗಳನ್ನು ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳುವಾಗ ಫೋಟೋ ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳಬಹುದು, ಆದರೆ ವಿಕಿಯಿಂದ ತೆಗೆದುಕೊಂಡದ್ದು, ಇಂಥವರ ಫೋಟೋ ಎಂದು ಹೇಳಬೇಕು ಎಂಬುದೇ ಮೊದಲಾದ ಲೈಸನ್ಸ್ ಗೆ ಸಂಬಂಧಪಟ್ಟ ನಿಯಮಗಳನ್ನು ತಿಳಿಸಿದರು.&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;ಬೆಳಗಿನ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ಕೊನೆಯ ಅಂಕದಲ್ಲಿ ವಿಕಿಪೀಡಿಯದಲ್ಲಿ ಸಕ್ರಿಯವಾಗಿ ತೊಡಗಿಸಿಕೊಂಡಿರುವ ರಾಧಾತನಯ, ವಸಂತಕುಮಾರ್,ಬಿ.ಎಸ್.ಚಂದ್ರಶೇಖರ್, ಓಂ ಶಿವಪ್ರಕಾಶ್,ಹರೀಶ್ , ತೇಜಸ್ ಮುಂತಾದ ಸಂಪಾದಕರಿಗೆ ಧನ್ಯವಾದಗಳನ್ನು ಸಲ್ಲಿಸಲಾಯಿತು. ಹೊರ ಊರಿನಿಂದ ಬಂದ ಸಂಪಾದಕರಾದ ಅನಂತ್ ಸುಬ್ರಾಯ್ ,ಚಿರಾಗ್ ಸಾರ್ಥಿ ಮತ್ತಿತರರಿಗೆ ಪ್ರೇಮಿಗಳ ದಿನದ ಸಂಕೇತವಾದ ಗುಲಾಬಿಯನ್ನಿತ್ತು ಅಭಿನಂದಿಸಲಾಯಿತು :-)&lt;br /&gt; ನಂತರದ ಭಾಗ ವಿಕಿಪೀಡಿಯನ್ನರ ನುಡಿಗಳು. ಇದರ ಅಂಗವಾಗಿ ಕೆಳಕಂಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯನ್ನರು ವಿಕಿಪೀಡಿಯದ ಬಗೆಗಿನ ತಮ್ಮ ಅಭಿಪ್ರಾಯಗಳನ್ನು ತಿಳಿಸಿದರು&lt;br /&gt; ೧)ಕ್ರೈಸ್ಟ್ ಕಾಲೇಜಿನ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಯೋಜನೆಗಳಲ್ಲಿ ತೊಡಗಿಸಿಕೊಂಡಿರುವ ಡಾ| ಶಿವಪ್ರಸಾದ್&lt;br /&gt; ೨)ಮೈಸೂರು ವಿಶ್ವವಿದ್ಯಾಲಯದ, ಮೈಸೂರು ಸಂಪಾದನೋತ್ಸವದ ಸಂಚಾಲಕರಾಗಿದ್ದ ಡಾ| ಸೌಭಾಗ್ಯವತಿ&lt;br /&gt; ೩)ಸಾಗರದ ಸಂಜಯ ಗಾಂಧಿ ಕಾಲೇಜಿನ, ಸಾಗರ ಸಂಪಾದನೋತ್ಸವದ ಸಂಚಾಲಕರಾಗಿದ್ದ ವಿದ್ಯಾಧರ ಚಿಪ್ಳಿ&lt;br /&gt; ೪)ಸಂತ ಆಗ್ನೆಸ್ ಕಾಲೇಜಿನ ಉಪನ್ಯಾಸಕರಾದ ಶ್ರೀಮತಿ ಕವಿತಾ&lt;br /&gt; ೫)ಭಾರತೀಯ ಗೋತಳಿಗಳ ವಿಕಿ ಯೋಜನೆಯಲ್ಲಿ, ಸಾಗರ ಸಂಪಾದನೋತ್ಸವದ ಸಹಸಂಚಾಲಕರಾಗಿದ್ದ ವಿಕಾಸ್ ಹೆಗಡೆ&lt;br /&gt; ೬)ಕ್ರೈಸ್ಟ್ ಕಾಲೇಜಿನ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿನಿ ತ್ರಿವೇಣಿ&lt;br /&gt; ೭)ಸಂತ ಅಲೋಷಿಯಸ್ ಕಾಲೇಜಿನ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿನಿ ಮಮತಾ ಅವರು&lt;br /&gt; ೮)ಸಂತ ಆಗ್ನೆಸ್ ಕಾಲೇಜಿನ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿನಿ ಧನಲಕ್ಷ್ಮಿ&lt;br /&gt; ೯)ಉಜಿರಿಯ SDM ಕಾಲೇಜಿನ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳಾದ ಆಂಜನೇಯ ಮತ್ತು ಮಂಜುನಾಥ&lt;br /&gt; ೧೦)ಮಂಗಳೂರಿನ ರಾಮಕೃಷ್ಣ ಪಿ.ಯು ಕಾಲೇಜಿನ ಉಪನ್ಯಾಸಕ ನಟೇಶ್ ಆಳ್ವ&lt;br /&gt; ೧೧)ಮುಕ್ತ ತಂತ್ರಾಶಗಳಲ್ಲಿ ತಮ್ಮನ್ನು ತೊಡಗಿಸಿಕೊಂಡಿರುವ, it for change,openstreetmap NGO ಗಳಲ್ಲಿ ತೊಡಗಿಸಿಕೊಂಡಿರುವ ಶ್ರೀ ಯೋಗೀಶ್&lt;br /&gt; ೧೨)openstreetmapನಲ್ಲಿ ತೊಡಗಿಸಿಕೊಂಡಿರುವ ಶ್ರೀವಿದ್ಯಾ ಅವರು&lt;br /&gt; ೧೩)ಕೊನೆಯದಾಗಿ ನನಗೂ ಒಂದಿಷ್ಟು ಮಾತನಾಡೋ ಅವಕಾಶ !&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;ಮಧ್ಯಾಹ್ನ ಭೋಜನಾನಂತರ ಸಂತ ಅಲೋಶಿಯಸ್ ಕಾಲೇಜಿನ ಐಟಿ ಲ್ಯಾಬಿನಲ್ಲಿ ಸಂಪಾದನೋತ್ಸವ ನಡೆಯಬೇಕಿತ್ತು. ಆದರೆ ಅಂತರ್ಜಾಲ ಸಂಪರ್ಕ ವ್ಯತ್ಯಯದ ಕಾರಣದಿಂದ ಅದರ ಬದಲಿ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಸಭಾಂಗಣಕ್ಕೆ ಸ್ಥಳಾಂತರಗೊಂಡಿತು. ರೆಹಮಾನುದ್ದೀನ್ ಅವರಿಂದ ಉತ್ತಮ ವಿಕಿ ಲೇಖನ ಹೇಗಿರಬೇಕು, ಇರುವ ಲೇಖನವನ್ನು ಬಾಹ್ಯ ಕೊಂಡಿ, info document ,ಚಿತ್ರಗಳನ್ನು ಹಾಕುವ ಮೂಲಕ ಹೇಗೆ ಉತ್ತಮಪಡಿಸುವುದು ಎಂಬ ಬಗ್ಗೆ ಪ್ರಾತ್ಯಕ್ಷಿಕೆ ನಡೆಯಿತು. ನೆರೆದಿದ್ದ ಕಾಲೇಜು ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳಿಗೆ ಪಿಲಿಕುಳದಲ್ಲಿ ತೆಗೆದಿದ್ದ ಚಿತ್ರಗಳನ್ನು ಪಿಲಿಕುಳ ಎಂಬ ವರ್ಗಕ್ಕೆ ಸೇರಿಸಿ ಲೇಖನಗಳನ್ನು ಹೇಗೆ ತಯಾರಿಸಬಹುದು ಎಂಬುದರ ಬಗ್ಗೆಯೂ ವೇದಿಕೆಯಲ್ಲೇ ತಿಳಿಸಲಾಯಿತು. ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದಲ್ಲಿ ಪಾಲ್ಗೊಂಡವರಿಗೆಲ್ಲಾ ಭಾಗವಹಿಸುವಿಕೆಯ ಪ್ರಮಾಣಪತ್ರ , ಕಾಲೇಜುಗಳಿಗೆ ವಿಕಿಪೀಡಿಯದ ಪೆನ್ ಡ್ರೈವ್ ನೀಡಲಾಯಿತು. ಸಂಜೆ ನಾಲ್ಕರ ಸುಮಾರಿಗೆ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಮುಗಿಸಿ ಹೊರಬಂದರೂ ಇನ್ನೂ ಆ ವೇದಿಕೆಯ ನೆನಪು ಮನದಲ್ಲಿ ಸುಳಿಯುತ್ತಲೇ ಇದೆ. ನೂರಕ್ಕೂ ಹೆಚ್ಚಿನ ಸಂಖ್ಯೆಯಲ್ಲಿ ನೆರೆದಿದ್ದ ವಿಕಿಪೀಡಿಯನ್ನರ ನುಡಿಗಳು ಕಿವಿಯಲ್ಲಿ ಅನುರಣಿಸುತ್ತಲೇ ಇದೆ.&lt;/div&gt;
&lt;p&gt; &lt;/p&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/a2k/news/caaccdcb0cb6cbec82ca4cb5ca8'&gt;https://cis-india.org/a2k/news/caaccdcb0cb6cbec82ca4cb5ca8&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>praskrishna</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>CIS-A2K</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    

   <dc:date>2016-03-20T04:32:04Z</dc:date>
   <dc:type>News Item</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/openness/blog-old/kannada-work-released-under-cc-by-sa">
    <title>ನಿರಂಜನರ ಕೃತಿಗಳು CC-BY-SA 4.0 ಪರವಾನಗಿಯೊಂದಿಗೆ ಮರುಪ್ರಕಟಗೊಳ್ಳಲಿವೆ </title>
    <link>https://cis-india.org/openness/blog-old/kannada-work-released-under-cc-by-sa</link>
    <description>
        &lt;b&gt;ಕನ್ನಡ ರಾಜ್ಯೋತ್ಸವದ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲಿ ನಿರಂಜನರ ಬಹುಪಾಲು ಕೃತಿಗಳು CC-BY-SA 4.0 ಪರವಾನಗಿಯೊಂದಿಗೆ ಮರುಪ್ರಕಟಗೊಳ್ಳಲಿವೆಯೆಂದು ಸಿಐಎಸ್-ಎ೨ಕೆಯ ಸಹಯೋಗದೊಂದಿಗೆ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಬಳಗವು ಹಂಚಿಕೊಳ್ಳಲು ಹರ್ಷಿಸುತ್ತದೆ.&lt;/b&gt;
        &lt;p style="text-align: justify; "&gt;The article by Omshivaprakash and Tejas Jain was published in &lt;a class="external-link" href="http://blog.shivu.in/2014/11/cc-by-sa-40.html"&gt;ನನ್ ಮನ&lt;/a&gt; on November 1, 2014.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;&lt;span&gt;ನಿರಂಜನ  (೧೯೨೪-೧೯೯೨) ,  ಇದು ಕುಳಕುಂದ ಶಿವರಾವ್ ಅವರ ಲೇಖನಾಮ. ಇವರು ೨೦ನೇ ಶತಮಾನದ ಪ್ರಮುಖ  ಲೇಖಕ ಮತ್ತು ಪ್ರಗತಿಪರ ಚಳವಳಿಯ ಮುಂದಾಳು. ಅವರ ಸುಮಾರು ಐದು ದಶಕಗಳ ಸಂಮೃದ್ಧವಾದ  ಕೃತಿಗಳು ಕಾದಂಬರಿ, ಸಣ್ಣ ಕಥೆಗಳು, ನಾಟಕಗಳು, ಜೀವನ ಕಥನಗಳು, ರಾಜಕೀಯ ವ್ಯಾಖ್ಯಾನಗಳು  ಮತ್ತು ಭಾಷಾಂತರಗಳನ್ನು ಒಳಗೊಂಡಿವೆ. ಅವರು ಕನ್ನಡ ವಾರ್ತಾಪತ್ರಿಕೆ ಮತ್ತು  ನಿಯತಕಾಲಿಕಗಳಲ್ಲಿ ನಿಯತ ಅಂಕಣಕಾರರಾಗಿದ್ದರು. ಅವರ ಸಾಧನೆಯಲ್ಲಿ ಯುವಕರಿಗಾಗಿ ೭  ಸಂಪುಟಗಳ ಜ್ಞಾನ ಗಂಗೋತ್ರಿ ಮತ್ತು ೨೫ ಸಂಪುಟಗಳ ಪ್ರಪಂಚದ ಮಹತ್ತರವಾದ ಕಥೆಗಳ ಸಂಕಲನಗಳು  ಸೇರಿವೆ.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;ನಿರಂಜನರ  ಒಟ್ಟು ೫೫ ಕೃತಿಗಳು ಮರುಪ್ರಕಟಗೊಳ್ಳಲಿವೆ. ಇದು CC-BY-SA 4.0 ಪರವಾನಗಿಯೊಂದಿಗೆ  ಭಾರತೀಯ ಭಾಷೆಯಲ್ಲಿ ಪ್ರಕಟಗೊಳ್ಳುತ್ತಿರುವ ಒಬ್ಬನೇ ಲೇಖಕನ ಕೃತಿಗಳ ಅತಿ ದೊಡ್ಡ  ಸಂಗ್ರಹವಾಗಿರಬಹುದು. ಇದನ್ನು ಆಚರಿಸಲು ಒಂದು ಔಪಚಾರಿಕ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮವನ್ನು, ಕ್ರಿಯೇಟೀವ್  ಕಾಮನ್ಸ್ ಪಾಮುಖ್ಯತೆಯ ಬಗ್ಗೆ ಒಂದು ಅಭಿಶಿಕ್ಷಣದ ಜೊತೆಯಲ್ಲಿ ೨೦೧೪ನೇ ನವೆಂಬರ್  ತಿಂಗಳಿನ ಮೊದಲ ವಾರದಲ್ಲಿ ನೆಡೆಸಲು ಯೋಚಿಸುತ್ತಿದ್ದೇವೆ. ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ಕರಾರುವಾಕ್ಕಾದ  ವಿವರಗಳನ್ನು ಸಧ್ಯದಲ್ಲೇ ಹಚಿಕೊಳ್ಳಲಾಗುವುದು.ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಬಳಗ ಮತ್ತು  ಸಿಐಎಸ್-ಎ೨ಕೆಯು ನಿಮ್ಮನ್ನು ಸಮಾರಂಭದಲ್ಲಿ ನೋಡಲು ಸಂತಸಪಡುತ್ತದೆ. ಕೆಳಗಿನ ಪುಸ್ತಕಗಳು   CC-BY-SA 4.0 ಪರವಾನಗಿಯೊಂದಿಗೆ ಮರುಪ್ರಕಟಗೊಳ್ಳಲು ಸಿಐಎಸ್-ಎ೨ಕೆಯ ಸಲಹೆಗಾರರೂ  ಆಗಿರುವ &lt;b&gt;ತೇಜಸ್ವಿನಿ ನಿರಂಜನ&lt;/b&gt;ರ ಮಹತ್ತರವಾದ ಆರಂಭಿಕ ಕೆಲಸವನ್ನು ನಾವು ಸ್ಮರಿಸುತ್ತೇವೆ.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&lt;b&gt;ಲೇಖನದ ಕನ್ನಡ ಅನುವಾದ&lt;/b&gt;&lt;span&gt;: ತೇಜಸ್ ಜೈನ್ &lt;/span&gt;&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;div dir="ltr"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&lt;b&gt;ಚಿತ್ರ, ಇನ್ಫೋಬಾಕ್ಸ್ ಮತ್ತು ಇತರೆ ಮಾಹಿತಿ ಮೂಲ&lt;/b&gt;: &lt;a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%A8%E0%B2%BF%E0%B2%B0%E0%B2%82%E0%B2%9C%E0%B2%A8" target="_blank"&gt;ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;h3&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;About the Authors&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;OmShivaprakash and Tejas Jain are long time Kannada Wikimedians and enthusiasts of free and open knowledge in Kannada. &lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/openness/blog-old/kannada-work-released-under-cc-by-sa'&gt;https://cis-india.org/openness/blog-old/kannada-work-released-under-cc-by-sa&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>Omshivaprakash and Tejas Jain</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>Creative Commons</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikimedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikipedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Openness</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Kannada Wikipedia</dc:subject>
    

   <dc:date>2014-11-03T15:04:23Z</dc:date>
   <dc:type>Blog Entry</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/a2k/news/asianet-suvarna-news-august-7-2016-tulu-wikipedia-goes-live">
    <title>ತುಳು ಭಾಷೆಯಲ್ಲೂ ಬಂತು ವಿಕಿಪೀಡಿಯ</title>
    <link>https://cis-india.org/a2k/news/asianet-suvarna-news-august-7-2016-tulu-wikipedia-goes-live</link>
    <description>
        &lt;b&gt;ಪಂಚ ದ್ರಾವಿಡ ಭಾಷೆಗಳಲ್ಲಿ ಒಂದಾದ `ತುಳು' ಸಹ ಇದೀಗ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾಗೆ ಎಂಟ್ರಿಯಾಗಿದೆ. ಭಾರತದ 23ನೇ ಪ್ರಾದೇಶಿಕ ಭಾಷೆಯ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾ ತುಳು ಭಾಷೆಯಲ್ಲಿ ಆರಂಭವಾಗಿದೆ.&lt;/b&gt;
        &lt;p&gt;&lt;span&gt;ಈ  ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾ ಸೃಷ್ಟಿಗೆ ಕಾರಕರ್ತರಾದ ಮಂಗಳೂರಿನ ಡಾ. ವಿಶ್ವನಾಥ ಬಡಿಕಾನ  ಮತ್ತು  ಮಸ್ಕತ್`ನ ಮೆಕಾನಿಕಲ್ ಇಂಜಿನಿಯರ್ ಭರತೇಶ ಈ ವಿಷಯವನ್ನ 2016ರ ವಿಕಿ   ಕಾನ್ಫರೆನ್ಸ್`ನಲ್ಲಿ ಘೋಷಿಸಿದ್ದಾರೆ. ದಕ್ಷಿಣ  ಕನ್ನಡ ಮತ್ತು ಕೇರಳದ ಕಾಸರಗೂಡಿನ  ಸುಮಾರು 20 ಲಕ್ಷಕ್ಕೂ ಅಧಿಕ ಜನರಿಗೆ ತುಳು  ಮಾತೃಭಾಷೆಯಾಗಿದೆ. ಪಂಚದ್ರಾವಿಡ  ಭಾಷೆಗಳಲ್ಲಿ ಒಂದಾದ ತುಳು ಭಾಷೆಗೆ 2000 ವರ್ಷಗಳಷ್ಟು  ಇತಿಹಾಸವಿದೆ.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;The news was published by &lt;a class="external-link" href="http://archive.suvarnanews.tv/news/Karnataka/wikipedia-in-tulu-language-27883"&gt;Asianet Suvarna News&lt;/a&gt; on August 7, 2016&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/a2k/news/asianet-suvarna-news-august-7-2016-tulu-wikipedia-goes-live'&gt;https://cis-india.org/a2k/news/asianet-suvarna-news-august-7-2016-tulu-wikipedia-goes-live&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>praskrishna</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>CIS-A2K</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Tulu Wikipedia</dc:subject>
    

   <dc:date>2016-09-23T00:22:53Z</dc:date>
   <dc:type>News Item</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/a2k/news/mumbai-news-august-8-2016-tulu-wikipedia-goes-live">
    <title>ತುಳು ಭಾಷೆಗೆ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಮನ್ನಣೆ!</title>
    <link>https://cis-india.org/a2k/news/mumbai-news-august-8-2016-tulu-wikipedia-goes-live</link>
    <description>
        &lt;b&gt;ಮಂಗಳೂರು: ಇಂದಲ್ಲ ನಾಳೆ ಸಂವಿಧಾನದ ಎಂಟನೇ ಪರಿಚ್ಛೇದಕ್ಕೆ ಸೇರ್ಪಡೆಯಾಗುತ್ತದೆ ಎಂಬ ಆಶಯದಲ್ಲೇ ಇರುವ ಕರಾವಳಿಯ ತುಳು ಭಾಷೆಗೆ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಮನ್ನಣೆ ನೀಡುವ ಮೂಲಕ ಜಾಗತಿಕ ಮಟ್ಟದಲ್ಲಿ ಗುರುತಿಸುವಂತಾಗಿದೆ.&lt;/b&gt;
        &lt;p style="text-align: justify; "&gt;ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಫೌಂಡೇಷನ್‍ನ ವ್ಯವಸ್ಥಾಪಕ ನಿರ್ದೇಶಕಿ ಕ್ಯಾಥರಿನ್ ಮಹೆರ್ ಶನಿವಾರ ಪಂಜಾಬಿನ  ಚಂಡೀಗಡದಲ್ಲಿ ನಡೆದ ‘ವಿಕಿ ಕಾನ್ಫರೆನ್ಸ್ ಇಂಡಿಯಾ-2016’ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದಲ್ಲಿ ಈ ಬಗ್ಗೆ  ಅಧಿಕೃತವಾಗಿ ಘೋಷಿಸಿದ್ದಾರೆ. ಇದುವರೆಗೆ ಇನ್‍ಕ್ಯುಬೇಟರ್‌‌ನಲ್ಲಿ ಇದ್ದ ತುಳು ಲಿಪಿಯನ್ನು ಈಗ ಲೈವ್ ಸ್ಥಾನಕ್ಕೆ  ತರಲಾಗಿದೆ. ಅಂದರೆ ತುಳು ಜಾನಪದಕ್ಕೆ ಸಂಬಂಧಿಸಿ ಯಾವುದೇ ವಿಷಯ ಟೈಪ್ ಮಾಡಿದರೆ ಸಾಕು.  ತಕ್ಷಣ ಸಮಗ್ರ ವಿವರ ಅನಾವರಣಗೊಳ್ಳುತ್ತದೆ.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಈಗಾಗಲೇ ತುಳು ಭಾಷೆಗೆ ಸಂಬಂಧಿಸಿದ 1,050 ಲೇಖನಗಳು ವಿಕಿಪೀಡಿಯದಲ್ಲಿ ಅಡಕವಾಗಿವೆ.  ಸುಮಾರು 200 ಮಂದಿ ಲೇಖನ ಬರೆದಿದ್ದು, 100ಕ್ಕೂ ಅಧಿಕ ಮಂದಿ ತುಳು ಲೇಖನದ  ಸಂಪಾದಕರಾಗಿದ್ದಾರೆ. 10ಕ್ಕೂ ಅಧಿಕ ಮಂದಿ ನಿರಂತರ ಲೇಖನ ಅಪ್‍ಲೋಡ್ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.  ಬೆಂಗಳೂರಿನ ಸೆಂಟರ್ ಫಾರ್ ಇಂಟರ್‌‌ನೆಟ್ ಅಂಡ್‌ ಭಾರತೀಯ ಭಾಷೆಗಳ ಯೋಜನಾ ವ್ಯವಸ್ಥಾಪಕ  ಡಾ. ಯು.ಬಿ.ಪವನಜ ಅವರ ಮಾರ್ಗದರ್ಶನದಲ್ಲಿ ಮಂಗಳೂರಿನ ಉಪನ್ಯಾಸಕ ಡಾ. ವಿಶ್ವನಾಥ ಬದಿಕಾನ  ಮತ್ತು ಭರತೇಶ್ ಈ ಮನ್ನಣೆ ದೊರೆಯಲು ಶ್ರಮಿಸಿದ್ದಾರೆ.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;2008ರಿಂದ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಕ್ಕೆ ತುಳು ಭಾಷೆಯನ್ನು ಸೇರಿಸುವ ಕಾರ್ಯ ಆರಂಭಗೊಂಡಿತ್ತು.  ಇದರಲ್ಲಿ ಕನ್ನಡ ಲಿಪಿಯಲ್ಲಿ ತುಳು ಭಾಷೆಯನ್ನು ಬರೆಯಲಾಗಿದೆ. 2014 ಜನವರಿಯಿಂದ ತುಳು  ಭಾಷೆಯ ಲೇಖನಗಳನ್ನು ಸೇರಿಸುವ ಕಾರ್ಯಕ್ಕೆ ವೇಗ ಹೆಚ್ಚಿದೆ.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;This was &lt;a class="external-link" href="http://mumbainewsworld.com/%E0%B2%A4%E0%B3%81%E0%B2%B3%E0%B3%81-%E0%B2%AD%E0%B2%BE%E0%B2%B7%E0%B3%86%E0%B2%97%E0%B3%86-%E0%B2%B5%E0%B2%BF%E0%B2%95%E0%B2%BF%E0%B2%AA%E0%B3%80%E0%B2%A1%E0%B2%BF%E0%B2%AF-%E0%B2%AE%E0%B2%A8/"&gt;published by Mumbai News World&lt;/a&gt; on August 8, 2016.&lt;/p&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/a2k/news/mumbai-news-august-8-2016-tulu-wikipedia-goes-live'&gt;https://cis-india.org/a2k/news/mumbai-news-august-8-2016-tulu-wikipedia-goes-live&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>praskrishna</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>CIS-A2K</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Tulu Wikipedia</dc:subject>
    

   <dc:date>2016-09-23T00:01:44Z</dc:date>
   <dc:type>News Item</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/a2k/blogs/ca4cb0cacca4cbf-caecbeca1cb2cc1-ca4cb0cacca4cbfc97c82ca1cbec97-cis-a2k-ttt-2016">
    <title> ತರಬೇತಿ ಮಾಡಲು ತರಬೇತಿಗೊಂಡಾಗ.... CIS-A2K  TTT 2016</title>
    <link>https://cis-india.org/a2k/blogs/ca4cb0cacca4cbf-caecbeca1cb2cc1-ca4cb0cacca4cbfc97c82ca1cbec97-cis-a2k-ttt-2016</link>
    <description>
        &lt;b&gt;Dhanalakshmi, a student from St Agnes College, Mangaluru, who was a participant of TTT 2016 has blogged her experience at Train-the-Trainer 2016 event organized by the Centre for Internet &amp; Society earlier this year. &lt;/b&gt;
        &lt;div&gt;
&lt;blockquote class="tr_bq"&gt;&lt;span&gt;&lt;b&gt;ದಿ ಸೆಂಟರ್ ಫಾರ್ ಇಂಟರ್‌ನೆಟ್ ಆಂಡ್ ಸೊಸೈಟಿ&lt;/b&gt;ಯವರು ಬೆಂಗಳೂರಿನಲ್ಲಿ ಜೂನ್ ೧೫ ರಿಂದ ೧೭, ೨೦೧೬ ರ ತನಕ ತರಬೇತುದಾರರ ತರಬೇತಿ (&lt;a href="https://meta.wikimedia.org/wiki/CIS-A2K/Events/Train_the_Trainer_Program/2016" target="_blank"&gt;Train The Trainer&lt;/a&gt;) ಕಾರ್ಯಕ್ರಮವನ್ನು ಹಮ್ಮಿಕೊಂಡಿದ್ದರು. ಅದರಲ್ಲಿ ಭಾಗವಹಿಸುವ ಅವಕಾಶ ನನಗೆ ಲಭಿಸಿತ್ತು. ನನ್ನ ಅನುಭವವನ್ನು ಚಿಕ್ಕದಾಗಿ ಇಲ್ಲಿ ದಾಖಲಿಸುತ್ತಿದ್ದೇನೆ&lt;/span&gt;&lt;/blockquote&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಗೂಡಿನಲ್ಲಿದ್ದ ನನ್ನನ್ನು ಒಮ್ಮೆಯೇ ಹೊರ ಜಗತ್ತನ್ನು ಕಾಣಲು ಬಿಟ್ಟಂಥಹ ಅನುಭವ. ಖುಷಿ, ಭಯ, ಅಳುಕು, ಮುಜುಗರ ಎಲ್ಲಾ ಒಟ್ಟಿಗೆ ಬಂದಂತಿತ್ತು. ಹೊಸ ಜಾಗ ಹೊಸ ಜನ. ಎಲ್ಲಿ ನೋಡಿದರೂ ಗುರುತಿಲ್ಲದವರು. ಅಬ್ಬಾ.... ಬೆಂಗಳೂರು...... ಎಲ್ಲಿ ನೋಡಿದರು ಟ್ರಾಫಿಕ್. ನಾನು ಬೆಂಗಳೂರು ತಲುಪುವಾಗ ಬೆಳಗ್ಗೆ 5.45 ಆ ಹೊತ್ತಿಗೆಯೇ ನನಗೆ ಟ್ರಾಫಿಕ್ ನ ಅನುಭವ ಶುರುವಾಯಿತು. ಸೇರಬೇಕಾದ ಜಾಗ ಸೇರುವಾಗ ಗಂಟೆ ಎಂಟಾಗಿತ್ತು. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ಹಿಂದಿನ ದಿನವೇ ಬರಬೇಕೆಂಬ ಸಂದೇಶವಿತ್ತು. ಅದರಂತೆಯೇ ನಾನು ಬೇಗ ಹೋದೆ. ಉಳಿಯುವ ವ್ಯವಸ್ಥೆ ಸಿದ್ಧವಾಗಿತ್ತು. ಮೊದಲನೇಯ ದಿನಕ್ಕೆ ತಯಾರಾಗಲು ಅವಕಾಶ ಸಿಕ್ಕಿತು. ರಾತ್ರಿ ಊಟಕ್ಕೆ ಎಲ್ಲಿ ಹೋಗುವುದು ಎಂದಾಗ ಡಾ. ಪವನಜರು ಹಲವಾರು ಹೋಟೆಲ್ ಗಳ ಮಾಹಿತಿ ಕೊಟ್ಟರು. ಅಂತೂ ರಾಜಧಾನಿಗೆ ಹೋಗೋಣವೆಂದು ನಿರ್ಧರಿಸಿದೆ. ಆಹಾ... ಎಷ್ಟು ಚೆನ್ನಾಗಿದೆ ಊಟ ಎನ್ನಿಸಿತು. ಅಲ್ಲಿಯವರು ನಮ್ಮನ್ನು ಬರಮಾಡಿಕೊಂಡ ರೀತಿ ಬಹಳ ಚೆನ್ನಾಗಿತ್ತು. ತನ್ನ ಮನೆಯವರೇ ಬಂದಿದ್ದಾರೆ ಎಂಬ ಭಾವನೆ ವ್ಯಕ್ತವಾಗುತ್ತಿತ್ತು. ಊಟದ ಜೊತೆಗೆ ಅವರ ಅಥಿತಿ ಸತ್ಕಾರ, ಉಪಚಾರ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ತೃಪ್ತಿಕೊಟ್ಟಿತು.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ಅಂತೂ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದ ಮೊದಲನೆ ದಿನ ಬಂತು. ಬೆಳಗ್ಗೆ 6 ಗಂಟೆಗೆ ಎದ್ದುಬಿಟ್ಟೆ. ಪ್ರೆಸೆಂಟೇಶನ್ ತಯಾರು ಮಾಡುವಂತೆ ಸೂಚಿಸಲಾಗಿತ್ತು. ಅದನ್ನು ಡಾ. ಪವನಜರ ಸಹಾಯದಿಂದ ಮೊದಲೇ ರೆಡಿಮಾಡಿದ್ದೆ. ತಿಂಡಿ ಮುಗಿಸಿ ಆಫೀಸ್ ಗೆ ಹೊರೆಟೆವು. ಬೆಳಗ್ಗೆ 9.30ಗೆ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಶುರುವಾಯಿತು. ಭಾರತದ ಹಲವು ಪ್ರದೇಶದಿಂದಲ್ಲದೇ ನೇಪಾಳ ಹಾಗು ಶ್ರೀಲಂಕಾದಿಂದ ಸಹಾ ಭಾಗವಹಿಸುವವರಿದ್ದರು. ಎಲ್ಲರನ್ನು ಒಮ್ಮೆ ನೋಡಿದೆ ಎಲ್ಲಾ ಹೊಸ ಮುಖಗಳು. ಆದರೂ ಕೆಲವರ ಬಗ್ಗೆ ಕೇಳಿಪಟ್ಟಿದ್ದೆ. ಈ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮವು ತನ್ವೀರ್ ಹಸನ್ ಹಾಗು ಟೀಟೋ ಇವರಿಂದ ಹಮ್ಮಿಕೊಳ್ಳಲಾಗಿತ್ತು. ಕಾರ್ಯಕ್ರಮವು ವ್ಯವಸ್ಥಿತವಾಗಿ ನಡೆಯಿತು.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ಭಾಗವಹಿಸುವವರ ಪರಿಚಯ ಮಾಡಿಕೊಟ್ಟ ರೀತಿ ನನಗೆ ಬಹಳ ಸಂತೋಷಕೊಟ್ಟಿತು. ಸುಮಾರು 30 ಜನರು ನೆರೆದಿದ್ದರು. ನಮ್ಮೆಲ್ಲರನ್ನು ಗುಂಪುಗಳಾಗಿ ವಿಂಗಡಿಸಲಾಯಿತು. ನನ್ನ ಗುಂಪಿನಲ್ಲಿ ಇದ್ದವರು- ಪಂಜಾಬಿ ಹುಡುಗಿ ನಿತೇಶ್, ಶ್ರೀಲಂಕಾದ ಶಿವ, ಒರಿಸ್ಸಾದ ಶೈಲೇಶ್, ಕರ್ನಾಟದ ಗೋಪಾಲ್ ಕೃಷ್ಣ. ಇದೊಂದು ಒಳ್ಳೆಯ ಅನುಭವ ಎನಿಸಿತು. ಅವರ ಅನುಭವ ಕೇಳುವಾಗ ನಾನು ಸಹ ಹಾಗೆಯೇ ಇರಬೇಕು ಎಂದೆನಿಸಿತು. ಪ್ರೆಸೆಂಟೇಶನನ್ನು ಮೊದಲ ಗುಂಪಿನಿಂದ ಪ್ರಾರಂಭಿಸಲಾಯಿತು. ಗ್ಲೋಬಲ್ ಮಾಟ್ರಿಕ್ಸ್ ನ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳಿಸಿದರು. ಮಧ್ಯಾಹ್ನದ ಊಟ ಬಹಳ ಅದ್ಭುತವಾಗಿತ್ತು. ಊಟದ ನಂತರ ಮತ್ತೆ ಕೆಲಸ ಮುಂದುವರೆಸಿದೆವು. ಸುಮಾರು 5 ಗಂಟೆಯವರೆಗೆ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ನಡೆಯಿತು.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ಎರಡನೆ ದಿನವು ಪ್ರೆಸೆಂಟೇಶನ್ ನೊಂದಿಗೆ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಶುರುವಾಯಿತು. ನಂತರ ಡಾ. ಪವನಜರ ಪ್ರೆಸೆಂಟೇಶನ್, ಒಳ್ಳೆಯ ಪ್ರೆಸೆಂಟೇಶನ್ ಹೇಗಿರಬೇಕು ಎಂದು ತಿಳಿಸಿದರು. ಉತ್ತಮ ಪ್ರೆಸೆಂಟೇಶನ್ ಮಾಡಲು ಬೇಕಾದ ಅಂಶಗಳನ್ನು ತಿಳಿದುಕೊಂಡೆ. ಅಭಿನವ್ ಹಾಗೂ ರೆಹಮಾನ್ ರವರು ಸರ್ವೆ ಇಮ್ಪಾಕ್ಟ್ ಬಗ್ಗೆ ಹೇಳಿದರು. ಒಂದು ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ನಡೆಸಬೇಕಾದರೆ ಅದಕ್ಕೆ ಮುಂಚೆಯೇ ಹೇಗೆಲ್ಲಾ ತಯಾರಿ ಮಾಡಿಕೊಳ್ಳಬೇಕು ಎಂಬುದನ್ನು ಹೇಳಿಕೊಟ್ಟರು. ನಂತರ ಶುಭಾಷಿಶ್ ಹಾಗೂ ಪವನ್ ರ ಪ್ರೆಸೆಂಟೇಶನ್. ಯಾವುದೇ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ನಡೆಸಿದ ನಂತರ ಅದರ ವರಿದಿಯನ್ನು ಹೇಗೆ ಮಾಡಬೇಕೆಂದು ತಿಳಿಸಿದರು. ಎಲ್ಲರು ಸಹಾ ಲವಲವಿಕೆಯಿಂದ ಪಾಲ್ಗೊಂಡಿದ್ದರು. ಕೊನೆಯಲ್ಲಿ CISನ ಕಾರ್ಯನಿರ್ವಾಹಕ ನಿರ್ದೇಶಕರಾದ ಸುನಿಲ್ ಅವರ ಅನುಭವವನ್ನು ಹೇಳಿದರು.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ಮೂರನೆಯ ದಿನ ಬಂತು. ಇದು TTT 2016ಯ ಕೊನೆಯ ದಿನವಾಗಿತ್ತು. ಅಂದು ನಾನು ಪ್ರೆಸೆಂಟೇಶನ್ ಮಾಡಬೇಕಾಗಿತ್ತು. ಮೊದಲ ಬಾರಿಗೆ ಮಾಡಿದ ಪ್ರೆಸೆಂಟೇಶನ್ ಆಗಿತ್ತು. ನಾನು ಬಹಳ ಹೆದರಿದ್ದೆ. ನನ್ನ ಗುಂಪಿನವರು ಹಾಗು ಅಲ್ಲಿದ್ದವರು ನನ್ನನ್ನು ಪ್ರೋತ್ಸಾಹಿಸಿದರು. ಹೇಗೋ ಪ್ರೆಸೆಂಟೇಶನ್ ಮುಗಿಸಿದೆ. ಒಂದು ಒಳ್ಳೆ ಅನುಭವ ಪಡೆದೆ. ನನ್ನ ಪ್ರೆಸೆಂಟೇಶನನ್ನು ಮೆಚ್ಚಿದರು. ಅದನ್ನು ಕೇಳಿ ಸಂತೋಷವಾಯಿತು, ಆದರೂ ಇನ್ನೂ ಚೆನ್ನಾಗಿ ಮಾಡಬಹುದು ಎನ್ನಿಸಿತು. ಮಧ್ಯಾಹ್ನದ ನಂತರ TTTಯಲ್ಲಿ ಭಾಗವಹಿಸಿದವರು ಹಾಗೂ MWTಯಲ್ಲಿ ಭಾಗವಹಿಸುವವರನ್ನು ಸೇರಿಸಿ ಗುಂಪು ಮಾಡಲಾಯಿತು. ನಮ್ಮ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಗೆ ಯಾವ ವಿಷಯದಲ್ಲಿ ಬಲಾವಣೆ ಬೇಕಾಗಿದೆ ಎಂದು ಹುಡುಕಿ ಚರ್ಚಿಸಿದೆವು.  ಇದರ ಬದಲಾವಣೆ ಮಾಡಲು ಸಲಹೆ ನೀಡಿದೆವು. ಕೊನೆಯಲ್ಲಿ ಎಲ್ಲರು ತಮ್ಮ ತಮ್ಮ ಅನುಭವವನ್ನು ಹೇಳಿಕೊಂಡರು. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ದಿನದಿಂದ ದಿನಕ್ಕೆ ನಾನು ಹಲವಾರು ವಿಷಯಗಳನ್ನು ಕಲಿಯುತ್ತಾ ಸಾಗುತ್ತಿರುವೆ. ವಿಕಿಪೀಡಿಯದ ಜೊತೆಗೆ ವಿಕಿಸೋರ್ಸ್ ಹಾಗೂ ವಿಕಿಡಾಟದ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳಿದುಕೊಂಡೆ. ಇಲ್ಲಿ ಕಲಿತ ಪ್ರತಿಯೊಂದು ವಿಷಯವು ನನಗೆ ಒಂದಲ್ಲ ಒಂದು ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಸಹಾಯ ಆಗೇ ಆಗುತ್ತದೆ. ಬಹಳ ಒಳ್ಳೆಯ ಅನುಭವವಾಯಿತು. ಇದನ್ನು ಎಂದಿಗೂ ಮರೆಯಲಾಗುವುದಿಲ್ಲ. ಇಷ್ಟಕ್ಕೆ ನನ್ನ ಪ್ರಯಾಣನ್ನು ನಿಲ್ಲಿಸದೇ ಮುಂದುವರಿಸಬೇಕೆಂಬುದೆ ನನ್ನ ಆಸೆ.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;Link to the blogpost &lt;a class="external-link" href="http://kanasinagombe.blogspot.in/2016/06/blog-post_34.html"&gt;here&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/a2k/blogs/ca4cb0cacca4cbf-caecbeca1cb2cc1-ca4cb0cacca4cbfc97c82ca1cbec97-cis-a2k-ttt-2016'&gt;https://cis-india.org/a2k/blogs/ca4cb0cacca4cbf-caecbeca1cb2cc1-ca4cb0cacca4cbfc97c82ca1cbec97-cis-a2k-ttt-2016&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>Dhanalakshmi K.T.</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>CIS-A2K</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Kannada Wikipedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    

   <dc:date>2016-08-03T01:19:18Z</dc:date>
   <dc:type>Blog Entry</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/a2k/digital-restrictions-management">
    <title>ಡಿಜಿಟಲ್ ನಿರ್ಬಂಧಗಳ ನಿರ್ವಹಣೆ</title>
    <link>https://cis-india.org/a2k/digital-restrictions-management</link>
    <description>
        &lt;b&gt;ಸ್ವತಂತ್ರ ತಂತ್ರಾಂಶ ಪ್ರತಿಷ್ಠಾನದ ಸ್ಥಾಪಕ ರಿಚರ್ಡ್ ಸ್ಟಾಲ್‌ಮನ್ ಡಿಆರ್‌ಎಂ (ಡಿಜಿಟಲ್ ರೈಟ್ಸ್ ಮ್ಯಾನೇಜ್‌ಮೆಂಟ್) ಎಂಬ ಪರಿಕಲ್ಪನೆಯನ್ನು `ಡಿಜಿಟಲ್ ರೆಸ್ಟ್ರಿಕ್ಷನ್ ಮ್ಯಾನೇಜ್ಮೆಂಟ್` ಎಂದು ಬಿಡಿಸಿಡುತ್ತಾರೆ. ಅವರ ದೃಷ್ಟಿಯಲ್ಲಿ ಇದು ಡಿಜಿಟಲ್ ಹಕ್ಕುಗಳ ನಿರ್ವಹಣೆಯಲ್ಲ. ಡಿಜಿಟಲ್ ನಿರ್ಬಂಧಗಳ ನಿರ್ವಹಣೆ. ಈ ಡಿಆರ್‌ಎಂ ತಂತ್ರ ಬಳಕೆದಾರನ ಹಕ್ಕುಗಳನ್ನು ನಿಯಂತ್ರಿಸುತ್ತದೆ. &lt;/b&gt;
        
&lt;p&gt;&lt;a class="external-link" href="http://prajavani.net/include/story.php?news=562&amp;amp;section=51&amp;amp;menuid=15"&gt;The article was published in Prajavani on June 9, 2012&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ಕಾಪಿ ರೈಟ್ ಹೊಂದಿರುವವನಿಗೆ ಬಳಕೆದಾರನ ಹಾರ್ಡ್‌ವೇರ್, ಸಾಫ್ಟ್‌ವೇರ್ ಮತ್ತು ಅದರಲ್ಲಿ ನೋಡುವ, ಆಲಿಸುವ ಮತ್ತು ಓದುವ ವಸ್ತು-ವಿಷಯದ ಮೇಲೆಯೂ ನಿಯಂತ್ರಣ ಹೇರುವ ಅನೈತಿಕ ಅಧಿಕಾರವನ್ನು ಕೊಟ್ಟು ಬಿಡುತ್ತದೆ ಎಂಬುದು ಸ್ಟಾಲ್‌ಮನ್ ಅವರ ಅಭಿಪ್ರಾಯ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ಕಾಪಿರೈಟ್‌ನ ಮಾಲೀಕರು ಈ ಡಿಆರ್‌ಎಂ ತಂತ್ರ ತಮ್ಮ ಹಕ್ಕಿನ ಉಲ್ಲಂಘನೆಯನ್ನು ತಡೆಯುತ್ತದೆ ಎಂದು ಹೇಳುತ್ತಾರಾದರೂ ಇದು ಜಾರಿಯಲ್ಲಿರುವ ಅನೇಕ ದೇಶಗಳ ಉದಾಹರಣೆಯನ್ನು ಮುಂದಿಟ್ಟುಕೊಂಡು ನೋಡಿದರೆ ಬಳಕೆದಾರನ ಮಟ್ಟಿಗೆ ಡಿಆರ್‌ಎಂ ಜ್ಞಾನದ ಬಾಗಿಲುಗಳನ್ನು ಮುಚ್ಚುತ್ತದೆ ಎಂಬುದೇ ನಿಜ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ಕಾಪಿರೈಟ್ ಕಾಯ್ದೆಯನ್ವಯ ಅಸ್ತಿತ್ವದಲ್ಲೇ ಇರದ ಹಕ್ಕುಗಳನ್ನು ಈ ಡಿಆರ್‌ಎಂ ಕಾಪಿರೈಟ್‌ನ ಮಾಲೀಕರಿಗೆ ನೀಡಿಬಿಡುತ್ತದೆ.&amp;nbsp; ಅಂಗವಿಕಲರು ತಮಗೆ ಓದಲು ಅನುಕೂಲವಾಗುವ ಮಾಧ್ಯಮಕ್ಕೆ ಒಂದು ಪುಸ್ತಕವನ್ನು ಪರಿವರ್ತಿಸಿಕೊಳ್ಳುವುದು, ಸಂಶೋಧಕರು ಪುಸ್ತಕ ಅಥವಾ ಈ ಬಗೆಯ ಜ್ಞಾನದ ಮಾಧ್ಯಮಒಂದರಲ್ಲಿರುವ ವಿಷಯವನ್ನು ತಮ್ಮ ಸಂಶೋಧನೆಗೆ ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳುವುದು, ಹಾಗೆಯೇ ಸಿನಿಮಾ, ಸಾಫ್ಟ್‌ವೇರ್ ಇತ್ಯಾದಿಗಳನ್ನು ವೈಯಕ್ತಿಕ ಬಳಕೆಗಾಗಿ ಉಳಿಸಿ ಇಟ್ಟುಕೊಳ್ಳಲು (ಬ್ಯಾಕ್‌ಅಪ್) ಬೇಕಾದಂತೆ ಪರಿವರ್ತಿಸಿಕೊಳ್ಳುವುದು, ಸಾಫ್ಟ್‌ವೇರ್‌ನಂಥ ಉತ್ಪನ್ನ ಗಳನ್ನು ಅವುಗಳನ್ನು ಉದ್ದೇಶಿತ ಉಪಯೋಗ ಕ್ಕಿಂತ ಭಿನ್ನ ಬಗೆಯಲ್ಲಿ ಬಳಸುವುದು,&amp;nbsp; ಉದ್ದೇಶಿತ ವೇದಿಕೆಗಳಿಗಿಂತ ಭಿನ್ನವಾದ ವೇದಿಕೆಗಳಲ್ಲಿ ಬಳಸಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗುವಂತೆ ಸಾಫ್ಟ್‌ವೇರ್‌ಗಳಂಥ ಉತ್ಪನ್ನಗಳನ್ನು ರಿವರ್ಸ್ ಇಂಜಿನಿಯರಿಂಗ್ ಮಾಡುವಂಥ ಕ್ರಿಯೆಗಳಿಗೆ ಕಾಪಿರೈಟ್ ಕಾಯ್ದೆ ಅನುವು ಮಾಡಿಕೊಡುತ್ತದೆ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ಆದರೆ ಡಿಆರ್‌ಎಂ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನ ಕಾನೂನುಬದ್ಧವಾಗಿಯೇ ಇರುವ ಈ ಎಲ್ಲಾ ಕೆಲಸಗಳಿಗೂ ತಡೆಯೊಡುತ್ತದೆ.2011ರ ತಿದ್ದುಪಡಿಯೊಂದಿಗೆ ಹೊಸ ರೂಪ ಪಡೆದುಕೊಂಡಿರುವ 1957ರ ಕಾಪಿರೈಟ್ ಕಾಯ್ದೆ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನದ ಮೂಲಕ ಕಾಪಿರೈಟ್ ಉಲ್ಲಂಘನೆಯನ್ನು ತಡೆಯುವ ವಿಧಾನಕ್ಕೆ ಕಾನೂನಿನ ಮಾನ್ಯತೆಯನ್ನು ನೀಡಿದೆ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ತನ್ನ ಹಕ್ಕಿನ ಉಲ್ಲಂಘನೆಯನ್ನು ತಡೆಯುವು ದಕ್ಕಾಗಿ ಕಾಪಿರೈಟ್ ಮಾಲೀಕ ಅಳವಡಿಸಿರುವ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನವನ್ನು ಹ್ಯಾಕ್ ಮಾಡುವಂಥ ಕೆಲಸ ಮಾಡಿದವರಿಗೆ ಎರಡು ವರ್ಷಗಳ ಕಾರಾಗೃಹ ವಾಸದಂಥ ಶಿಕ್ಷೆಯೂ ಹೊಸ ಕಾನೂನಿನಲ್ಲಿದೆ. ಹಾಗೆಂದು ಈ ಕಾನೂನು ಬಹಳ ಋಣಾತ್ಮಕವಷ್ಟೇ ಆಗಿದೆ ಎನ್ನಲು ಸಾಧ್ಯವಿಲ್ಲ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ಇದರಲ್ಲಿ ಮೂರು ಅತಿ ಮುಖ್ಯ ಧನಾತ್ಮಕ ಅಂಶಗಳಿವೆ. ಮೊದಲನೆಯದ್ದು ಸಾರ್ವತ್ರಿಕ ಲಭ್ಯತೆಯ ವಸ್ತು-ವಿಷಯಗಳನ್ನು ಈ ಬಗೆಯ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನ ಉಪಯೋಗಿಸಿ ಬಳಕೆದಾರರನ್ನು ನಿರ್ಬಂಧಿಸಲು ಅವಕಾಶವಿಲ್ಲ. ಎರಡನೆಯದ್ದು ತಂತ್ರಜ್ಞಾನದ ಮಿತಿಯನ್ನು ಪರೀಕ್ಷಿಸುವ ಉದ್ದೇಶದಿಂದ ನಡೆಸಲಾಗುವ ಹ್ಯಾಕಿಂಗ್&amp;nbsp; ಅಪರಾಧವಲ್ಲ. ಮೂರನೆಯದ್ದು ಹೀಗೆ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನದ ಮಿತಿಗಳನ್ನು ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳುವ ಮತ್ತೊಂದು ತಾಂತ್ರಿಕ ವಿಧಾನವನ್ನು ಆವಿಷ್ಕರಿಸುವುದನ್ನು ಕಾನೂನು ತಡೆಯುತ್ತಿಲ್ಲ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ಒಂದು ವಿಡಿಯೋ/ಆಡಿಯೋ ಕಂಪೆನಿ ಒಂದು ಡಿವಿಡಿಯನ್ನು ಕೇವಲ ಮೈಕ್ರೋಸಾಫ್ಟ್ ಮೀಡಿಯಾ ಪ್ಲೇಯರ್‌ನಲ್ಲಿ ಮಾತ್ರ ವೀಕ್ಷಿಸಲು ಅಥವಾ ಆಲಿಸಲು ಸಾಧ್ಯವಿರುವಂತೆ ಡಿಆರ್‌ಎಂ ಮಾಡಿದ್ದರೆ ಲೀನಕ್ಸ್ ಹೊಂದಿರುವ ಬಳಕೆದಾರರು ಅದನ್ನು ತಮ್ಮ ಕಂಪ್ಯೂಟರ್‌ಗಳಲ್ಲಿ ನೋಡಲು ಸಾಧ್ಯವಿರುವಂತೆ ಪರಿವರ್ತಿಸಿ ಕೊಳ್ಳುವುದು ಅಪರಾಧವಲ್ಲ. ಇಲ್ಲಿ ಕಾಪಿರೈಟ್ ಉಲ್ಲಂಘನೆಯಾಗುವುದಿಲ್ಲ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ಹಾಗೆಯೇ ಆಡಿಯೋ ಪುಸ್ತಕವೊಂದನ್ನು ಬಿಡುಗಡೆ ಮಾಡಿರುವ ಕಂಪೆನಿ ಅದನ್ನು ಅಂಧರು ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳಲಾಗದಂತೆ ಡಿಆರ್‌ಎಂ ಬಳಸಿದ್ದರೆ ಅಂಧರಿಗೆ ಅದನ್ನು ತಮಗೆ ಬೇಕಾದ ಸ್ವರೂಪಕ್ಕೆ ಪರಿವರ್ತಿಸಿಕೊಂಡು ಬಳಸುವ ಸ್ವಾತಂತ್ರ್ಯವನ್ನು ಕಾಯ್ದೆ ನೀಡುತ್ತದೆ. ಹಾಗೆಯೇ ಗೆಳೆಯನೊಬ್ಬನಿಂದ ಪಡೆದ ಡಿಆರ್‌ಎಂ ಇರುವ ಡಿವಿಡಿಯಿಂದ ಶಿಕ್ಷಕರೊಬ್ಬರು ತಮ್ಮ ತರಗತಿ ಅನುಕೂಲಕ್ಕಾಗಿ ಪ್ರತಿ ಮಾಡಿಕೊಂಡು ವಿಡಿಯೋ ಕ್ಲಿಪ್‌ಗಳನ್ನು ರೂಪಿಸಿದರೂ ಅದು ಅಪರಾಧವಾಗು ವುದಿಲ್ಲ. ಹಾಗೆಯೇ ತಂತ್ರಜ್ಞನೊಬ್ಬ ಅಂತರ ಜಾಲಸಂಪರ್ಕವನ್ನು ಬಳಸಿ ಆಡಬಲ್ಲ ಕಂಪ್ಯೂಟರ್ ಗೇಮ್ ಒಂದರಲ್ಲಿ ಸ್ಪೈವೇರ್ ಇದೆ ಅನುಮಾನಿಸಿ ಅದರ ಆಕರ ಸಂಕೇತಗಳನ್ನು ನೋಡಿ ಬದಲಾಯಿಸಲು ಪ್ರಯತ್ನಿಸಿದರೆ ಅದು ತಪ್ಪಲ್ಲ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ಈ ಸವಲತ್ತನ್ನು ಭದ್ರತಾ ಏಜನ್ಸಿಗಳೂ ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳಲು ಸಾಧ್ಯವಿದೆ. ಹಾಗೆಯೇ ಜಾಗತಿಕ ಮಾರುಕಟ್ಟೆಯಲ್ಲಿರುವ ಪ್ರಖ್ಯಾತವಾಗಿರುವ ಒಂದು ಸಾಫ್ಟ್‌ವೇರನ್ನು ಹೋಲುವಂಥದ್ದೇ ಉತ್ಪನ್ನವನ್ನು ಬೆಂಗಳೂರಿನ ಉತ್ಸಾಹಿಯೊಬ್ಬ ರೂಪಿಸಿ ಜಾಗತಿಕವಾಗಿ ಮಾರಾಟ ಮಾಡಲು ಹೊರಟರೂ ಅದನ್ನು ನಿಯಮ ತಪ್ಪು ಎನ್ನುವುದಿಲ್ಲ. ಆದರೆ ಇದರಲ್ಲಿ ಆತ ಅನುಕರಿ ಸುತ್ತಿರುವ ಉತ್ಪನ್ನ ಬಳಸಿರುವ ಆಕರ ಸಂಕೇತಗಳು ಇರಬಾರದಷ್ಟೇ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ಎಲ್ಲವನ್ನೂ ಮಸಿ ನುಂಗಿತು ಎಂಬಂತೆ ಈ ಕಾಯ್ದೆಯಲ್ಲಿರುವ ಎರಡು ಋಣಾತ್ಮಕ ಅಂಶಗಳು ಅದರ ಧನಾತ್ಮಕತೆಗೆ ದೊಡ್ಡ ಮಿತಿಯನ್ನು ಹೇರಿಬಿಟ್ಟಿವೆ. ನಿರ್ದಿಷ್ಟ ಉತ್ಪನ್ನವನ್ನು ಪರಿವರ್ತಿಸಲು ಬೇಕಿರುವ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನವನ್ನು ಒದಗಿಸುವ ಕಂಪೆನಿಗಳು ಅದನ್ನು ಯಾರಿಗೆ ಮಾರಿದ್ದೇವೆ ಎಂಬ ದಾಖಲೆಗಳನ್ನು ಇಟ್ಟುಕೊಳ್ಳಬೇಕೆಂಬ ನಿಯಮವಿದೆ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ಅಂದರೆ ಇದೊಂದು ಬಗೆಯಲ್ಲಿ ಪರೋಕ್ಷವಾಗಿ ಈ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನವನ್ನು ಬಳಸುವುದರ ಮೇಲೆ ಹೇರಿರುವ ನಿಯಂತ್ರಣದಂತಿದೆ. ಯಾರಿಗೆ ಮಾರಿದ್ದೇವೆಂಬ ದಾಖಲೆಯನ್ನು ಕಡ್ಡಾಯವಾಗಿ ಇಟ್ಟುಕೊಳ್ಳುತ್ತಾ ಹೋಗುವ ಕ್ರಿಯೆಯೇ ಮಾರಾಟ ಗಾರರ ಉತ್ಸಾಹಕ್ಕೆ ತಣ್ಣೀರೆರಚುತ್ತದೆ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ಹಾಗೆಯೇ ಬಳಕೆದಾರರು ತಮ್ಮ `ಪರಿವರ್ತಿಸುವ ಹಕ್ಕನ್ನು` ಚಲಾಯಿಸಲು ಅಗತ್ಯವಿರುವ ಸವಲತ್ತು ಒದಗಿಸುವುದಕ್ಕೆ ಕಾಪಿರೈಟ್ ಮಾಲೀಕರನ್ನು ಬಾಧ್ಯಸ್ಥರನ್ನಾಗಿಸಿಲ್ಲ. ಅಂದರೆ ಬಳಕೆದಾರನಿಗೆ ಹಕ್ಕಿದೆ. ಆದರೆ ಅದನ್ನು ಚಲಾಯಿಸುವ ಅವಕಾಶದ ಬಗ್ಗೆ ಮಾತ್ರ ಖಾತರಿ ಇಲ್ಲ ಎಂಬ ಸ್ಥಿತಿ ಇದೆ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ಲೇಖಕರು ಸೆಂಟರ್ ಫಾರ್ ಇಂಟರ್‌ನೆಟ್‌ಅಂಡ್ ಸೊಸೈಟಿಯ ಕಾರ್ಯನಿರ್ವಾಹಕ ನಿರ್ದೇಶಕರು&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;p&gt;English translation below:&lt;/p&gt;
&lt;h2&gt;Digital Restrictions Management&lt;/h2&gt;
&lt;p&gt;As Richard Stallman the founder of the Free Software movement puts it the correct expansion of the acronym DRM is Digital Restrictions Management and not Digital Rights Management. According to his analysis DRM is used to limit the rights of consumers and enables rights-holders to exercise unethical control over the consumer's hardware, software and content.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Even though copyrights holders will tell us that DRM helps cut down on wilful and unwitting infringement. For consumers and members of the general public  evidence from other countries reveal that DRM in most cases undermines access to knowledge. DRM permits the copyright holder to claim rights that don't exist as per copyright law and to restrict fair dealing (also referred to as far use) guarantees. Fair dealing protections include access by the disabled, use in research or academic context, archiving or making a personal backup, reverse engineering for academic reasons to to create interoperable/competing products/services etc.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;The 2012 amendment to the Indian Copyright Act 1957 has resulted in legal recognition for effective technological measures [also called Technological Protection Measures or TPMs] and rights management information [RMI] applied for protecting the rights of the copyright-holder.&amp;nbsp; Circumvention of&amp;nbsp; such a measure could result in a 2 year jail term and a fine.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;The DRM provisions per the amendment does three things correctly. One, it does not allow copyright-holder to use technological measure as a means to enclose public domain content or secure rights that are not granted to them under the Act. Two, any circumvention to exercise limitations and exceptions under the fair dealing provisions of the Act is not considered to be an offence. Three, it does not criminalise the creation of circumvention technologies. Unfortunately, however the Amendment also gets two things wrong. One, there are onerous recording keeping mandates for those providing circumvention technologies to consumers and members of the general public. Two, the provision does not make the rights-holder responsible for providing the means to consumers and members of the general public who wish to exercise their right to circumvention.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Suppose a movie studio released DVD version of its films with DRM that only worked with Microsoft Windows operating system. Those who bought the DVD but ran GNU/Linux or any other operating system would then have a right to circumvent the DRM and republish the content in an video encoding format. This would not be considered an offence because the customer is not attempting any copyright infringement.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Suppose a publishing house only released audio versions of its books with DRM that prevented accessibility to the content by the disabled. Another newly-introduced exception specifically for the disabled would apply if the rights-holder has ignored the disabled as a market but not making available accessible versions of their content. In other words, the disabled have a right to make accessible versions for themselves and therefore circumvent the DRM if necessary.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Suppose the very same movie studio also ensured that the DRM on its DVDs prevented customers from extracting video clips. If a teacher borrowed the film from a friend and then used circumvention technology to copy and paste video clips into her classroom presentation. This would not be considered an offence as she was only taking advantage of an exception meant for educational institutions.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Suppose a security researcher suspected the DRM technology in network enabled gaming console contained spy-ware. He would have the right to circumvent the DRM and reverse engineer the source code of the console in order to audit the code for the existence of back-doors. This exception will also be used by law enforcement agencies and military/intelligence organisations to purge our supply-chain of electronic infrastructure of spy-ware.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Finally assume a young entrepreneur from Bengaluru wanted to make a competing and yet interoperable product based on an existing product with global market penetration. Assume that the developers of the existing product used DRM to keep their source code and file format inaccessible to competitors. Again under the latest amendment our friend would have the right to circumvent the DRM as long as the code he write is not copied from the existing product.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;

        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/a2k/digital-restrictions-management'&gt;https://cis-india.org/a2k/digital-restrictions-management&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>sunil</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>Copyright</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    

   <dc:date>2012-06-18T11:19:35Z</dc:date>
   <dc:type>Blog Entry</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/news/vijaya-karnataka-kannada-wikipedia-november-19-2013">
    <title>ಕನ್ನಡದ ಆನ್‌ಲೈನ್ ವಿಶ್ವಕೋಶ ದುರ್ಬಲ</title>
    <link>https://cis-india.org/news/vijaya-karnataka-kannada-wikipedia-november-19-2013</link>
    <description>
        &lt;b&gt;An article about the tenth Kannada Wikipedia published in Vijaya Karnataka on November 19.&lt;/b&gt;
        &lt;p style="text-align: justify; "&gt;Read the article &lt;a class="external-link" href="http://vijaykarnataka.indiatimes.com/articleshow/26001736.cms"&gt;published in Vijaya Karnataka&lt;/a&gt; on November 19, 2013.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;&lt;span id="advenueINTEXT"&gt;&lt;i&gt;-ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಕ್ಕೆ ಹತ್ತು, ಸೋದರ ಭಾಷೆಗಳ ಮುಂದೆ ಕನ್ನಡ ಹಿಂದೆ-&lt;/i&gt;&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; &lt;b&gt;* ಎಸ್. ಕುಮಾರ್, ಬೆಂಗಳೂರು&lt;/b&gt;&lt;br /&gt; ಹತ್ತು ವರ್ಷಗಳಲ್ಲಿ ಬರಿ 14,202 ಲೇಖನಗಳು! ಇದು ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯದ ಸಾಧನೆ.  ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಮಾಹಿತಿಯನ್ನು ಕಲೆಹಾಕುವ ಹುರುಪಿನೊಂದಿಗೆ ಆರಂಭವಾದ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾ  ಈಗ ದಕ್ಷಿಣ ಭಾರತದಲ್ಲಿ ಕೊನೆಯ ನಾಲ್ಕನೇ ಸ್ಥಾನದಲ್ಲಿದೆ.&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; ಇಂಗ್ಲಿಷಿನ  ಅತಿದೊಡ್ಡ ಆನ್‌ಲೈನ್ ವಿಶ್ವಕೋಶವಾಗಿ ಜನಪ್ರಿಯವಾದ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾ ಹತ್ತು ವರ್ಷಗಳ ಹಿಂದೆ  ಭಾರತೀಯ ಭಾಷೆಗಳಲ್ಲೂ ವಿಶ್ವಕೋಶ ಆರಂಭಿಸಿತು. ಆದರೆ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾ ದಕ್ಷಿಣ ಭಾರತದ  ಇತರೆ ಭಾಷೆಗಳಿಗೆ ಹೋಲಿಸಿದರೆ ಇದು ಅತ್ಯಂತ ಬಡವಾಗಿರುವ ವಿಶ್ವಕೋಶವಾಗಿಯೇ ಉಳಿದಿದೆ.  ತಮಿಳಿನ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ 56 ಸಾವಿರ ಲೇಖನಗಳನ್ನು ಹೊಂದಿದ್ದರೆ, ತೆಲುಗು 53 ಸಾವಿರ  ಲೇಖನಗಳನ್ನು ಹೊಂದಿದೆ. ಮಲಯಾಳಂ, ಮರಾಠಿ ಭಾಷೆಗಳು ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾಕ್ಕಿಂತ ಹೆಚ್ಚಿನ  ಅಂದರೆ 40 ಸಾರ ಲೇಖನಗಳನ್ನು ಒಳಗೊಂಡಿವೆ. ಭಾರತೀಯ ಭಾಷೆಗಳ ಪೈಕಿ ಅತಿಹೆಚ್ಚು  ಲೇಖನಗಳನ್ನು ಹೊಂದಿರುವು ಹಿಂದಿ ಭಾಷೆಯ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ. ಸುಮಾರು ಒಂದು ಲಕ್ಷ ಲೇಖನಗಳನ್ನು  ಹೊಂದಿದ್ದು, ಅತ್ಯಂತ ಕ್ರಿಯಾಶೀಲವಾಗಿ ಸಂಪಾದನೆಗೊಳ್ಳುತ್ತದೆ.&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; ಸಾರ್ವಜನಿಕರೇ  ಇದಕ್ಕೆ ಮಾಹಿತಿಗಳನ್ನು ಅಪ್‌ಲೋಡ್ ಮಾಡಬಹುದು ಹಾಗೂ ಸಂಪಾದಿಸಬಹುದು. ಕೆಲವು ಆಸಕ್ತರು  ಜತೆಗೂಡಿ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾಗಳನ್ನು ಕಲೆಹಾಕುತ್ತಿದ್ದಾರೆ. ಸದ್ಯ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾಕ್ಕೆ  400 ಒಟ್ಟು ಸಂಪಾದಕರಿದ್ದಾರೆ. ಈ ಪೈಕಿ 41 ಮಂದಿ ಮಾತ್ರ ಸಕ್ರಿಯರು. ತಿಂಗಳಿಗೆ 2000  ಸಾರ ಲೇಖನಗಳು ಸಂಪಾದನೆಯಾಗುತ್ತವೆ. ಆದರೆ ಸೇರ್ಪಡೆಯ ಪ್ರಮಾಣ ಕಡಿಮೆ. ಇಷ್ಟಾಗಿಯೂ  ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾಕ್ಕೆ ತಿಂಗಳಿಗೆ 14 ಲಕ್ಷ ಭೇಟಿಗಳಿವೆ.&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; ವಿಕಿಪೀಡಿ  ತಂಡದಿಂದ ವಿಶ್ವಕೋಶವನ್ನು ಲೇಖನಗಳಿಂದ ಸಮೃದ್ಧಗೊಳಿಸುವ ನಡೆದಿದೆ. ಆದರೆ ಅದಕ್ಕೆ  ಸಿಕ್ಕಪ್ರತಿಕ್ರಿಯೆ ನಿರಾಶೆ ಹುಟ್ಟಿಸುವಂಥದ್ದು. ಕಳೆದ ಮಾರ್ಚ್ ನಿಂದ ಮತ್ತೆ ಅಭಿಯಾನ  ಆರಂಭವಾಗಿದ್ದು ಆಸಕ್ತರನ್ನು ಸಂಪಾದಕರನ್ನಾಗಿ ಮಾಡುವ ಪ್ರೇರೇಪಿಸುವ ಕೆಲಸವನ್ನು ತಂಡ  ಮಾಡುತ್ತಿದೆ.&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; ಸಾಫ್ಟ್‌ವೇರ್ ವಲಯದ ಮಂದಿ ಒಂದಿಷ್ಟು ಸಮಯವನ್ನು ಇದಕ್ಕೆ  ನೀಡುತ್ತಾರೆ ಹೊರತು, ಸಾಹಿತಿಗಳು, ಉಪನ್ಯಾಸಕರು, ವಿವಿಧ ಕ್ಷೇತ್ರಗಳ ತಜ್ಞರು ಆಸಕ್ತಿ  ತೋರುವುದಿಲ್ಲ ಎನ್ನುತ್ತದೆ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ತಂಡ. ಕನ್ನಡ ಬ್ಲಾಗ್ ಬರಹಗಾರರು  ಒಂದಿಷ್ಟು ಆಸಕ್ತಿ ತೋರಿದರೂ ಲೇಖನಗಳ ಸಂಖ್ಯೆ ಗಣನೀಯವಾಗಿ ಹೆಚ್ಚುತ್ತದೆ. ಪ್ರಕಟಿತ  ಲೇಖನಗಳನ್ನು ಇಲ್ಲಿ ಪ್ರಕಟಿಸಬಹುದು.ಅದಕ್ಕೂ ಆಸಕ್ತಿ ತೋರುವುದಿಲ್ಲ ಎನ್ನುತ್ತದೆ ತಂಡ.&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; &lt;b&gt;ಕನ್ನಡಿಗರ ನಿರಾಸಕ್ತಿ&lt;/b&gt;&lt;br /&gt; ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯದ ಹಿರಿಯ ಸಂಪಾದಕರಲ್ಲಿ ಒಬ್ಬರಾದ ಯು ಬಿ ಪವನಜ ಅವರು  ''ಕನ್ನಡಿಗರಿಗೆ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಬಗ್ಗೆ ನಿರಾಸಕ್ತಿ ಇದೆ ಎನ್ನುತ್ತಾರೆ. ಕನ್ನಡ  ಸಾಹಿತಿಗಳಾದರೂ ಅಷ್ಟೆ. ಕನ್ನಡ ಭಾಷೆಯ ಬೆಳವಣಿಗೆ ಅಂದರೆ ಬರೀ ಸಾಹಿತ್ಯದ ಬಗ್ಗೆ  ಮಾತಾನಾಡುವುದು ಎನ್ನುವ ಭಾವನೆ ಬೆಳೆಸಿಕೊಂಡಿದ್ದಾರೆ. ಅದರಾಚೆಗೂ ಕನ್ನಡ ಬೆಳೆಯಬೇಕಿದೆ.  ಆಗ ಮಾತ್ರ ಭಾಷೆ ಜೀವಂತವಾಗುತ್ತದೆ,'' ಎನ್ನುತ್ತಾರೆ.&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; ''ಆರಂಭ ಹಂತದಲ್ಲಿ  ತಂಡದಲ್ಲಿದ್ದ ಗುಂಪುಗಾರಿಕೆ ಮತ್ತು ಹೆಚ್ಚುಗಾರಿಕೆಯೇ ಕನ್ನಡ ವಿಶ್ವಕೋಶ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ  ಬಡವಾಗಲೂ ಕಾರಣ,'' ಎಂದು ತಂಡದ ಸದಸ್ಯರೊಬ್ಬರು ಹೇಳುತ್ತಾರೆ.&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; ನಮಗೆ  ಗೊತ್ತಿರುವುದನ್ನು ಬರೆಯುತ್ತೇವೆ ಎಂಬ ಭಾವನೆಯಿಂದ ಕೂಡಿದ್ದ ತಂಡ ಇನ್ನೊಬ್ಬರನ್ನು  ವಿಶ್ವಾಸಕ್ಕೆ ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳದೇ ಇದ್ದದ್ದು ವಿಕಿಪೀಡಿಯಕ್ಕೆ ಹರಿದು ಬರಬಹುದಿದ್ದ ಲೇಖನಗಳ  ಪ್ರಮಾಣವನ್ನು ತಗ್ಗಿಸಿತೇನೊ ಎಂದು ಅವರು ಅನುಮಾನ ವ್ಯಕ್ತಪಡಿಸುತ್ತಾರೆ.&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; &lt;b&gt;ಅತಿ ಹಿರಿಯ ಸಂಪಾದಕರು&lt;/b&gt;&lt;br /&gt; ಎಚ್ ಆರ್ ಲಕ್ಷ್ಮಿ ವೆಂಕಟೇಶ್, ಮುಂಬಯಿ&lt;br /&gt; ಬಿ ಎಸ್ ಚಂದ್ರಶೇಖರ್, ಸಾಗರ&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; &lt;b&gt;ಅತಿ ಕಿರಿಯ ಸಂಪಾದಕ&lt;/b&gt;&lt;br /&gt; ಯಜ್ಞೇಶ್, 9ನೇ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿ, ಮೈಸೂರು&lt;br /&gt; -----&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; &lt;i&gt;ಕನ್ನಡ  ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಮಾಹಿತಿ ಸಮಗ್ರವಾಗಿರುವುದಿಲ್ಲ. ಇರುವ ಮಾಹಿತಿ ಕೂಡ ತಪ್ಪಿನಿಂದ ಕೂಡಿದೆ.  ವಾಕ್ಯರಚನೆ ಸರಿ ಇಲ್ಲ. ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾ ಇದ್ದೂ ಇಲ್ಲದಂತೆ.&lt;/i&gt;&lt;br /&gt; &lt;b&gt;* ಎಚ್ ಎಂ ನಿರಂಜನ, ಇಂಗ್ಲಿಷ್ ಉಪನ್ಯಾಸಕರು, ಹೊಸಪೇಟೆ&lt;/b&gt;&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; &lt;i&gt;ವಿಕಿಪೀಡಿಯ  ಬಗ್ಗೆ ಅನೇಕರಿಗೆ ಗೊತ್ತಿಲ್ಲ. ಬರಹಗಾರರಿಗೆ ಈ ಬಗ್ಗೆ ತಾಂತ್ರಿಕ ಮಾಹಿತಿ ಇಲ್ಲ.  ಹೀಗಾಗಿ ಸಮೃದ್ಧವಾಗಿ ಬೆಳೆಯಬಹುದಾಗಿದ್ದ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಸೊರಗಿದೆ. ಈಗ ಮಾಹಿತಿ ನೀಡುವ  ಪ್ರಯತ್ನ ನಡೆಯುತ್ತಿದೆ.&lt;/i&gt;&lt;br /&gt; &lt;b&gt;* ಟಿ. ಜಿ. ಶ್ರೀನಿಧಿ, ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಸಂಪಾದಕ&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/news/vijaya-karnataka-kannada-wikipedia-november-19-2013'&gt;https://cis-india.org/news/vijaya-karnataka-kannada-wikipedia-november-19-2013&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>praskrishna</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikimedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikipedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Openness</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Kannada Wikipedia</dc:subject>
    

   <dc:date>2013-11-20T07:30:24Z</dc:date>
   <dc:type>News Item</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/news/vijay-karnataka-march-2-2014-wikipedia-workshop-coverage">
    <title>ಕನ್ನಡಕ್ಕೆ ಬಲಕೊಡುವ ಕೆಲಸವಾಗಲಿ’</title>
    <link>https://cis-india.org/news/vijay-karnataka-march-2-2014-wikipedia-workshop-coverage</link>
    <description>
        &lt;b&gt;Dr. U.B. Pavanaja conducted a 2-day workshop-cum-editathon at Sagara on March 1 and 2, 2014. Vijaya Karnataka published a report on March 2. &lt;/b&gt;
        &lt;hr /&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;Read the original &lt;a class="external-link" href="http://vijaykarnataka.indiatimes.com/articleshow/31232084.cms"&gt;published in Vijaya Karnataka&lt;/a&gt; on March 2.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಸಾಗರ: ಆಯಾ ಕಾಲಘಟ್ಟದ ಸಮಸ್ಯೆ ಗಳಿಗೆ ಭಾಷೆ ಸ್ಪಂದಿಸಬೇಕು. ಎಲ್ಲ ಕಾಲ ಕ್ಕಿಂತಲೂ ಹೆಚ್ಚಿನ ಸಮಸ್ಯೆಗಳನ್ನು ಇಂದು ಪ್ರಾದೇಶಿಕ ಭಾಷೆಗಳು ಎದುರಿಸುತ್ತಿವೆ. ಸಾಂಸ್ಕೃತಿಕ, ಜಾಗತಿಕ ಸವಾಲುಗಳಿವೆ. ಆದ್ದರಿಂದ ಕನ್ನಡಕ್ಕೆ ಬಲಕೊಡುವ ಕೆಲಸ ಆಗಬೇಕೆಂದು ಬರಹಗಾರ ಡಾ.ಸರ್ಫ್ರಾಜ್ ಚಂದ್ರಗುತ್ತಿ ಹೇಳಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಕನ್ನಡ ಟೈಮ್ಸ್ ಮೀಡಿಯಾ ವರ್ಲ್ಡ್ ತನ್ನ ಮೊದಲ ವಾರ್ಷಿಕೋತ್ಸವದ ಅಂಗ ವಾಗಿ ಬಿ.ವಿ.ರವೀಂದ್ರನಾಥ್ ಚಾರ್ಟ ರ್ಡ್ ಅಕೌಂಟೆಂಟ್ ಕಚೇರಿಯಲ್ಲಿ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಹಾಗೂ ಸೆಂಟರ್ ಫಾರ್ ಇಂಟರ್‌ನೆಟ್ ಅಂಡ್ ಸೊಸೈಟಿ ಸಹ ಯೋಗದಲ್ಲಿ ಶನಿವಾರ ಹಮ್ಮಿಕೊಂಡಿದ್ದ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಮಾಹಿತಿ ಕಾರ‌್ಯಾಗಾರ ಉದ್ಘಾಟಿಸಿ ಅವರು ಮಾತನಾಡಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ತಂತ್ರಜ್ಞಾನಕ್ಕೆ ಕನ್ನಡ ಒಗ್ಗಿಸುವ ಕೆಲಸ ಅತ್ಯಂತ ಕಷ್ಟವಾದುದು. ಭಾಷೆಯನ್ನು, ಭಾವವನ್ನು ಕಟ್ಟಿಕೊಡುವ ಕೆಲಸ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನ ಮಾಡಬಲ್ಲದು. ಜಗತ್ತಿನ ಆಗುಹೋಗುಗಳನ್ನು ಕನ್ನಡ ಭಾಷೆ ಮೂಲಕ ಅರ್ಥಮಾಡಿಕೊಳ್ಳುವ ಯತ್ನ ಆಗಬೇಕಾಗಿದೆ. ಜೀವ ವೈವಿಧ್ಯ ಕಾಪಾಡು ವಂತೆ ಭಾಷಾ ವೈವಿಧ್ಯ ಕಾಪಾಡಬೇಕು. ಸರಕಾರದ ಜಾಲತಾಣಗಳು ಕನ್ನಡದಲ್ಲೇ ಇರಬೇಕೆಂಬ ಆದೇಶ ಇದುವರೆಗೂ ಅನುಷ್ಠಾನಗೊಂಡಿಲ್ಲ. ಕೇರಳದಲ್ಲಿ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನದಲ್ಲಿ ತಮಿಳು ಭಾಷೆ ಕುರಿತು 2011ರಲ್ಲಿ ರಾಜ್ಯಮಟ್ಟದ ಚರ್ಚೆಯಾಗಿ 140 ಪ್ರಬಂಧಗಳ ಮಂಡನೆ ಮಾಡಲಾ ಗಿತ್ತು. ಭಾಷೆಯನ್ನು ಸಮಕಾಲೀನಗೊಳಿ ಸುವ ಕೆಲಸಕ್ಕೆ ಎಲ್ಲರೂ ಕೈಜೋಡಿಸಬೇಕು. ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯದ ಕನ್ನಡದ ಕೆಲಸವನ್ನು ಕನ್ನಡಿಗರು ಬೆಂಬಲಿಸ ಬೇಕೆಂದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಆಶಯ ಮಾತನಾಡಿದ ಕನ್ನಡ ತಂತ್ರಾಂಶ ಪಂಡಿತ ಡಾ.ಯು.ಬಿ.ಪವನಜ ಮಾತನಾಡಿ, ಮೂಲತಃ ಹವಾಯಿ ಭಾಷೆಯ ಪದವಾಗಿರುವ ವಿಕಿ ಅಂದರೆ ವೇಗ ಎಂದು ಅರ್ಥ. ವೇಗವಾಗಿ ಮಾಹಿತಿ ನೀಡಬಲ್ಲ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಒಂದು ಸ್ವತಂತ್ರ ವಿಶ್ವಕೋಶ. ಎಲ್ಲರ ಜ್ಞಾನವನ್ನೂ ಒಟ್ಟುಗೂಡಿಸಿ, ಅದು ಪ್ರತಿಯೊಬ್ಬರಿಗೂ ಮುಕ್ತವಾಗಿ ದೊರೆಯುವಂತಾಗ ಬೇಕೆಂಬುದು ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಉದ್ದೇಶ ವಾಗಿದೆ ಎಂದರು. ತಾ.ಪಂ. ಸದಸ್ಯೆ ಜ್ಯೋತಿ ಮಾತನಾಡಿದರು. ಕನ್ನಡ ಟೈಮ್ಸ್ ಮೀಡಿಯಾ ವರ್ಲ್ಡ್ ಗೌರವ ಸಲಹೆಗಾರ ಬಿ.ವಿ.ರವೀಂದ್ರ ನಾಥ್ ಅಧ್ಯಕ್ಷತೆ ವಹಿಸಿದ್ದರು. ಸಂಸ್ಥೆ ಅಧ್ಯಕ್ಷ ಜಿ.ಟಿ.ಶ್ರೀಧರ ಶರ್ಮ, ಚಿನ್ಮಯ ಎಂ.ರಾವ್ ಹೊನಗೋಡು, ಬಿ.ಜಿ.ಮಂಜಪ್ಪ, ವಿದ್ಯಾಧರ ಚಿಪ್ಪಳಿ, ಗಣಪತಿ ಕಾನಗೋಡು, ಬಿ.ಎಸ್.ಚಂದ್ರಶೇಖರ ಹಾಜರಿದ್ದರು. ಸಹನಾ ಜಿ.ಭಟ್ ಪ್ರಾರ್ಥಿಸಿ, ಸತ್ಯನಾರಾಯಣಭಟ್ ಸ್ವಾಗತಿಸಿ, ವೈಶಾಲಿ ವಂದಿಸಿದರು.ಅರುಣ್ ಘಾಟೆ ನಿರೂಪಿಸಿದರು.&lt;/p&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/news/vijay-karnataka-march-2-2014-wikipedia-workshop-coverage'&gt;https://cis-india.org/news/vijay-karnataka-march-2-2014-wikipedia-workshop-coverage&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>praskrishna</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikimedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikipedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Openness</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Kannada Wikipedia</dc:subject>
    

   <dc:date>2014-03-05T11:33:03Z</dc:date>
   <dc:type>News Item</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/news/udayavani-july-15-2014-mysore-university-event-coverage-in-udayavani">
    <title>ಕನ್ನಡ ವಿಶ್ವಕೋಶದ ಆರು ಸಂಪುಟ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾಗೆ</title>
    <link>https://cis-india.org/news/udayavani-july-15-2014-mysore-university-event-coverage-in-udayavani</link>
    <description>
        &lt;b&gt;ಮೈಸೂರು ವಿಶ್ವವಿದ್ಯಾನಿಲಯಕ್ಕೆ ಮತ್ತೂಂದು ಹಿರಿಮೆಯ ಗರಿ&lt;/b&gt;
        &lt;p style="text-align: justify; "&gt;Read the original &lt;a class="external-link" href="http://www.udayavani.com/news/503154L15-%E0%B2%95%E0%B2%A8-%E0%B2%A8%E0%B2%A1-%E0%B2%B5-%E0%B2%B6-%E0%B2%B5%E0%B2%95-%E0%B2%B6%E0%B2%A6-%E0%B2%86%E0%B2%B0--%E0%B2%B8-%E0%B2%AA-%E0%B2%9F-%E0%B2%B5-%E0%B2%95-%E0%B2%AA-%E0%B2%A1-%E0%B2%AF-%E0%B2%97-.html"&gt;published in Udayavani&lt;/a&gt; on July 15, 2014 here.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಶತಮಾನದ ಹೊಸ್ತಿಲಲ್ಲಿರುವ ಮೈಸೂರು ವಿಶ್ವವಿದ್ಯಾನಿಲಯಕ್ಕೆ ಮತ್ತೂಂದು ಹಿರಿಮೆಯ ಗರಿ  ಮೂಡಿದೆ. ದೇಶದಲ್ಲೇ ಮೊದಲ ಬಾರಿಗೆ ಮೈಸೂರು ವಿವಿ ಮೂರು ದಶಕಗಳಷ್ಟು ಹಳೆಯದಾದ ಕನ್ನಡ  ವಿಶ್ವಕೋಶದ ಆರು ಸಂಪುಟಗಳನ್ನು ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾಗೆ ಸಮರ್ಪಣೆ ಮಾಡಿದೆ.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಪಾರಂಪರಿಕ ವಿವಿಗಳಲ್ಲಿ ಒಂದಾದ ಮೈಸೂರು ವಿಶ್ವವಿದ್ಯಾನಿಲಯವು ಹಲವಾರು ವಿದ್ವಾಂಸರ  ಅವಿರತ ಶ್ರಮದಿಂದ ರೂಪುಗೊಂಡಿರುವ ವಿಶ್ವಕೋಶಗಳು ವಿಕಿಪಿಡಿಯಾದಲ್ಲಿ ಲಭ್ಯವಾಗುವಂತೆ  ಮಾಡುವಲ್ಲಿ ಯಶಸ್ವಿಯಾಗಿದೆ. ಮೊದಲ ಹಂತದಲ್ಲಿ ಮೂರು ದಶಕಗಳಷ್ಟು ಹಳೆಯ ಕನ್ನಡ  ವಿಶ್ವಕೋಶದ ಆರು ಸಂಪುಟಗಳನ್ನು ಕ್ರಿಯೇಟಿವ್‌ ಕಾಮನ್ಸ್‌ ಪರವಾನಗಿಯಡಿ ಗಣಕೀರಣಗೊಳಿಸಿ  ವಿಕಿಪಿಡಿಯಾಗೆ ಬಿಡುಗಡೆಗೊಳಿಸಲಾಗಿದೆ. ವಿಶ್ವಕೋಶ ಪರಿವರ್ತನೆ ಯೋಜಯಾದ  ಚಿಜಿಠಿ.ly/ಞysಟ್ಟಛಿunಜಿಡಿಟ ಅನ್ನು ಮಂಗಳವಾರ ಮಾನಸಗಂಗೋತ್ರಿಯ ಕುವೆಂಪು ಕನ್ನಡ  ಅಧ್ಯಯನ ಸಂಸ್ಥೆಯ ಬಿಎಂಶ್ರೀ ಭವನದಲ್ಲಿ ಮೈಸೂರು ವಿವಿ ಕುಲಪತಿ ಪ್ರೊ .ಕೆ.ಎಸ್‌.  ರಂಗಪ್ಪ ಲೋಕಾರ್ಪಣೆ ಮಾಡಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;&lt;b&gt;ಈಡೇರಿದ ಯೋಜನೆ:&lt;/b&gt; ಬಳಿಕ ಅವರು ಮಾತನಾಡಿ, ಮೈಸೂರು ವಿವಿಯಲ್ಲಿ  ಉತ್ಕಷ್ಟವಾದ ಪ್ರೌಢ ಪ್ರಬಂಧಗಳಿದ್ದು ಅವುಗಳೆಲ್ಲ ಜನರಿಗೆ ತಲುಪಬೇಕೆಂಬ ನಮ್ಮ  ಅಭಿಲಾಷೆಗೆ ಪೂರಕವಾಗಿ ಈ ಯೋಜನೆ ಈಡೇರಿದೆ. ನಮ್ಮ ವಿವಿಯಲ್ಲಿ ವಿಶ್ವಕೋಶದ 14  ಸಂಪುಟಗಳಿದ್ದು ಈಗ 6 ಸಂಪುಟಗಳು ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾಗೆ ಬಿಡುಗಡೆಗೊಳಿಸಲಾಗಿದೆ. ವಿಷಯ  ವಿಶ್ವಕೋಶದ 30 ಸಂಪುಟಗಳಿದ್ದು 5 ಸಂಪುಟಗಳನ್ನು ಮಾರ್ಪಡಿಸಲಾಗಿದೆ ಎಂದು ತಿಳಿಸಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಯಾರೂ ಮಾಹಿತಿ ನೀಡಬಹುದು: ವಿಶ್ವಕೋಶ ಪರಿವರ್ತನಾ ಯೋಜನೆಯ ರೂವಾರಿ ಡಾ. ಯು.ಬಿ. ಪವನಜ  ಮಾತನಾಡಿ, ವಿಕಿಫೀಡಿಯಾದಲ್ಲಿ ಇದುವರೆಗೆ ಪ್ರಪಂಚದ 287 ಭಾಷೆಗಳು ಅಳವಡಿಕೆಯಾಗಿದ್ದು  ಇವುಗಳಲ್ಲಿ ಭಾರತದ 20 ಭಾಷೆಗಳು ಸ್ಥಾನ ಪಡೆದುಕೊಂಡಿವೆ. ಮುಕ್ತವಾಗಿ, ಸ್ವತಂತ್ರ ವಿವಿ  ಎಂದೆ ಕರೆಯುವ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾದಲ್ಲಿ ಯಾರು ಬೇಕಾದರೂ ಮಾಹಿತಿ ತುಂಬಬಹುದು. ಆದರೆ,  ಕಾಪಿರೈಟ್‌ ಆಕ್ಟ್‌ನಡಿ ಬರುವ ಲೇಖನಗಳನ್ನು ಬಳಸುವಂತಿಲ್ಲ. ಅದಕ್ಕಾಗಿಯೇ ಕ್ರಿಯೇಟಿವ್‌  ಕಾಮನ್ಸ್‌ ಪರವಾನಗಿ ಲಭ್ಯವಿದ್ದು, ಇದರ ಸಹಾಯದಿಂದ ಮಾಹಿತಿ ಒದಗಿಸಬಹುದು ಎಂದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಇದೇ ವೇಳೆ ಮೈಸೂರು ವಿವಿಯ ವಿಶ್ವಕೋಶವನ್ನು ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾಗೆ ಅಳವಡಿಸಲು ಶ್ರಮಿಸಿದ  ಬೆಂಗಳೂರಿನ ಕ್ರೈಸ್ತ ವಿವಿಯ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳಾದ ಕೋಮಲ್‌, ಗೀತಾ, ಗೌತಮ್‌, ಪ್ರತಾಪ್‌,  ಭರತ್‌, ಸ್ಮಿತಾ ಅವರಿಗೆ ಸ್ಮರಣಿಕೆ ನೀಡಿ ಗೌರವಿಸಲಾಯಿತು. ಕಾರ್ಯಕ್ರಮದಲ್ಲಿ ಕುವೆಂಪು  ಕನ್ನಡ ಅಧ್ಯಯನ ಸಂಸ್ಥೆಯ ನಿರ್ದೇಶಕ ಪ್ರೊ. ಆರ್‌. ರಾಮಕಷ್ಣ, ಮೈಸೂರು ವಿವಿ ಯೋಜನೆ,  ಉಸ್ತುವಾರಿ ಮತ್ತು ಮೌಲ್ಯಮಾಪನ ಮಂಡಳಿಯ ನಿರ್ದೇಶಕ ಪ್ರೊ. ಎಸ್‌. ರವಿ, ಕ್ರಿಯೇಟಿವ್‌  ಕಾಮನ್ಸ್‌ನ ತೇಜಸ್‌ ಜೈನ್‌ ಇತರರಿದ್ದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;&lt;b&gt;14ರಲ್ಲಿ 6 ಸಂಪುಟ ಸಮರ್ಪಣೆ&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style="text-align: justify; "&gt;ಎನ್‌ಸೈಕ್ಲೋಪೀಡಿಯಾ ಬ್ರಿಟಾನಿಕ್‌ ಮಾದರಿಯಲ್ಲಿ ಮೈಸೂರು ವಿವಿಯಲ್ಲಿ 1954ರಲ್ಲಿ  ವಿಶ್ವಕೋಶ ರಚಿಸುವ ಪ್ರಯತ್ನ ಆರಂಭವಾಯಿತು. 1968ರ ವರೆಗೆ ಈ ಯೋಜನೆಯು ಸಾಹಿತ್ಯ ಮತ್ತು  ಸಂಸ್ಕತಿ ಅಭಿವದ್ಧಿ ಇಲಾಖೆಯ ಅಧೀನದಲ್ಲಿತ್ತು. ನಾಡೋಜ ಡಾ.ದೇಜವರೇಗೌಡ ಅವರು ಮೈಸೂರು  ವಿವಿಯ ಕುಲಪತಿಯಾಗಿದ್ದ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲಿ ಈ ಯೋಜನೆಯನ್ನು ವಿವಿಯ ವಶಕ್ಕೆ ವಹಿಸಲಾಯಿತು.  ಇದುವರೆಗೆ ಒಟ್ಟು ಕನ್ನಡ ವಿಶ್ವಕೋಶದ 14 ಸಂಪುಟಗಳನ್ನು ಹೊರತರಲಾಗಿದ್ದು, 30 ವಿಷಯ  ವಿಶ್ವಕೋಶಗಳಿವೆ. ಇದೀಗ ಅವುಗಳಲ್ಲಿ 6 ಸಂಪುಟಗಳನ್ನು ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾಗೆ ಸಮರ್ಪಿಸಲಾಗಿದೆ.&lt;/p&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/news/udayavani-july-15-2014-mysore-university-event-coverage-in-udayavani'&gt;https://cis-india.org/news/udayavani-july-15-2014-mysore-university-event-coverage-in-udayavani&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>praskrishna</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikimedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikipedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Openness</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Kannada Wikipedia</dc:subject>
    

   <dc:date>2014-07-18T05:11:41Z</dc:date>
   <dc:type>News Item</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/a2k/blogs/c95ca8ccdca8ca1-cb5cbfc95cbfcaaca1cbfcaf-cb6cbfc95ccdcb7ca3-cafc9cca8cc6-cb8caecbecb5cb6-caeca4ccdca4cc1-ca4cb0cacca4cbfcaf-cb5cb0ca6cbf">
    <title>ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಶಿಕ್ಷಣ ಯೋಜನೆ ಸಮಾವೇಶ ಮತ್ತು ತರಬೇತಿಯ ವರದಿ</title>
    <link>https://cis-india.org/a2k/blogs/c95ca8ccdca8ca1-cb5cbfc95cbfcaaca1cbfcaf-cb6cbfc95ccdcb7ca3-cafc9cca8cc6-cb8caecbecb5cb6-caeca4ccdca4cc1-ca4cb0cacca4cbfcaf-cb5cb0ca6cbf</link>
    <description>
        &lt;b&gt;ಕನ್ನಡ ಭಾಷೆಯು ದಿನದಿಂದ ದಿನಕ್ಕೆ ಬಳಕೆಯಿಲ್ಲದೇ ಕುಂದುತ್ತಿದೆ. ಗ್ರಾಮೀಣ ಭಾಗದ ಕನ್ನಡ ಮಾಧ್ಯಮದ ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ಸರಿಯಾದ ಕನ್ನಡ ಆಕರಗಳು ಸಿಗುತ್ತಿಲ್ಲ. ಇಂತಹ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲಿ, ಕನ್ನಡವನ್ನು ಉಳಿಸಿ ಬೆಳೆಸುವುದು ಪ್ರತಿಯೊಬ್ಬ ಕನ್ನಡಿಗನ ಕರ್ತವ್ಯ. ಇದನ್ನೆಲ್ಲ ಗಮನದಲ್ಲಿಟ್ಟುಕೊಂಡು, ಸಂತ ಅಲೋಶಿಯಸ್ ಕಾಲೇಜಿನ ಆಶ್ರಯದಲ್ಲಿ ದಿನಾಂಕ ೦೯ ಹಾಗೂ ೧೦ ನೇ ಫೆಬ್ರುವರಿ, ೨೦೧೯ ರಂದು ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಶಿಕ್ಷಣ ಯೋಜನೆ ಸಮಾವೇಶ ಮತ್ತು ತರಬೇತಿಯನ್ನು ನಡೆಸಲಾಯಿತು.
&lt;/b&gt;
        &lt;p dir="ltr" style="text-align: justify; "&gt;ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಶಿಕ್ಷಣವನ್ನು ತಮ್ಮಸಂಸ್ಥೆಗಳಲ್ಲಿ ಪ್ರಾರಂಭಿಸಬೇಕೆನ್ನುತ್ತಿರುವ ಪ್ರಾಧ್ಯಾಪಕರು ಹಾಗೂ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳಿಗೆ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾದ ಪರಿಚಯ ಮಾಡಿಕೊಡುವುದು ಹಾಗೂ ತರಬೇತಿ ನೀಡುವುದು ಈ ಸಮಾವೇಶದ ಮುಖ್ಯ ಉದ್ದೇಶವಾಗಿತ್ತು. ಮೊದಲ ದಿನ ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಶಿಕ್ಷಣವನ್ನು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿರುವ ಸಂಸ್ಥೆಗಳಿಂದ ಒಬ್ಬ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿ ಮತ್ತು ಒಬ್ಬ ಪ್ರಾಧ್ಯಾಪಕರನ್ನು ಆಹ್ವಾನಿಸಿ, ಅವರಿಂದ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾದ ಬಗ್ಗೆ ಪರಿಚಯಿಸಿಕೊಡಲಾಯಿತು. ವಿಶ್ವಕನ್ನಡ ಪತ್ರಿಕೆಯ ಸಂಪಾದಕರಾದ ಡಾ. ಪವನಜ ಅವರು ಸವಿಸ್ತಾರವಾಗಿ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾದ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳುವಳಿಕೆ ನೀಡಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p dir="ltr" style="text-align: justify; "&gt;ಕ್ರೈಸ್ಟ್ ವಿಶ್ವವಿದ್ಯಾಲಯದಿಂದ ಮಹಾದೇವಪ್ಪ ಹೆಚ್. ಹಾಗೂ ಧನ್ಯ ಭಾರದ್ವಾಜ್ ಎಂಬ ಇಬ್ಬರು ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳು ಭಾಗವಹಿಸಿ, ಕರ್ನಾಟಕವಲ್ಲದೇ ಅಂತರಾಷ್ಟೀಯ ಮಟ್ಟದಲ್ಲಿ ಹೆಸರುವಾಸಿಯಾಗಿರುವ ಕ್ರೈಸ್ಟ್ ವಿಶ್ವವಿದ್ಯಾಲಯದ ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಶಿಕ್ಷಣ ಯೋಜನೆಯ ಬಗ್ಗೆ ಅಚ್ಚುಕಟ್ಟಾದ ಪರಿಚಯ ಮಾಡಿಕೊಟ್ಟರು. ವಿಶ್ವವಿದ್ಯಾಲಯದ ವಿ.ಶಿ.ಯೋಜನೆಯ ಪ್ರಾರಂಭದಿಂದ ಇಲ್ಲಿಯವರೆಗಿನ ಬೆಳೆದುಕೊಂಡು ಬಂದ ರೀತಿಯೊಂದಿಗೆ ಎಲ್ಲ ಅಂಕಿ-ಅಂಶಗಳನ್ನು ಮಹಾದೇವಪ್ಪ ಮಂಡಿಸಿದರೆ, ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿಗಳ ನಿಲುವುಗಳನ್ನು ಧನ್ಯ ವಿವರಿಸಿದರು.&lt;/p&gt;
&lt;p dir="ltr" style="text-align: justify; "&gt;ಇದರೊಂದಿಗೆ, ಉಜಿರೆಯ ಎಸ್.ಡಿ.ಎಮ್ ಹಾಗೂ ಮೂಡಿಬಿದಿರೆಯ ಆಳ್ವಾಸ್ ಸಂಸ್ಥೆಯವರು ಕೂಡ ತಮ್ಮ ವಿ.ಶಿ. ಯೋಜನೆಯ ಬಗ್ಗೆ ವಿವರಿಸಿದರು. ಹೀಗೆ ಎಲ್ಲ ಬಗೆಯ ಮಾಹಿತಿಗಳನ್ನು ಒದಗಿಸುವ ಮೂಲಕ ಮೊದಲ ದಿನದ ಸಮಾವೇಶ ಮುಕ್ತಾಯಗೊಂಡಿತು.&lt;/p&gt;
&lt;p dir="ltr" style="text-align: justify; "&gt;ಎರಡನೇಯ ದಿನ, ಪವನಜರ ಮುಂದಾಳತ್ವದಲ್ಲಿ ಎಲ್ಲ ವಿದ್ಯಾರ್ಥಿ ಹಾಗೂ ಪ್ರಾಧ್ಯಾಪಕರುಗಳಿಗೆ ಆನ್ಲೈನ್ ತರಬೇತಿಯನ್ನು ನೀಡುವ ಮೂಲಕ ವಿವಿಧ ಕಾಲೇಜುಗಳಲ್ಲಿ ವಿ.ಶಿ.ಯೋಜನೆ ಪ್ರಾರಂಭಿಸಲು ಸಹಕಾರ ನೀಡಲಾಯಿತು. ಎರಡು ದಿನಗಳ ಕಾಲ, ಹಾಜರಿದ್ದ ಎಲ್ಲರಿಗೂ ಉತ್ತಮವಾದ ವಸತಿ ಹಾಗೂ ಊಟದ ವ್ಯವಸ್ಥೆಯನ್ನು ಮಾಡಲಾಗಿತ್ತು. ಕೊನೆಗೆ, ಸ್ವಾಗತದಷ್ಟೇ ಆದರದಿಂದ ಎಲ್ಲರನ್ನು ಬೀಳ್ಕೊಡಲಾಯಿತು.&lt;/p&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/a2k/blogs/c95ca8ccdca8ca1-cb5cbfc95cbfcaaca1cbfcaf-cb6cbfc95ccdcb7ca3-cafc9cca8cc6-cb8caecbecb5cb6-caeca4ccdca4cc1-ca4cb0cacca4cbfcaf-cb5cb0ca6cbf'&gt;https://cis-india.org/a2k/blogs/c95ca8ccdca8ca1-cb5cbfc95cbfcaaca1cbfcaf-cb6cbfc95ccdcb7ca3-cafc9cca8cc6-cb8caecbecb5cb6-caeca4ccdca4cc1-ca4cb0cacca4cbfcaf-cb5cb0ca6cbf&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>Ananth</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>Wikimedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>CIS-A2K</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikipedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    

   <dc:date>2019-03-07T02:35:05Z</dc:date>
   <dc:type>Blog Entry</dc:type>
   </item>


    <item rdf:about="https://cis-india.org/news/tenth-anniversary-kannada-wikipedia-prajavani-coverage-november-18">
    <title>ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಕ್ಕೆ ದಶಮಾನೋತ್ಸವ ಸಂಭ್ರಮ</title>
    <link>https://cis-india.org/news/tenth-anniversary-kannada-wikipedia-prajavani-coverage-november-18</link>
    <description>
        &lt;b&gt;A report of the Kannada Wikipedia tenth anniversary celebrations in Prajavani on November 18.&lt;/b&gt;
        &lt;div class="field-label-hidden field-type-text-with-summary field-name-body field" style="text-align: justify; "&gt;
&lt;div class="field-items"&gt;
&lt;div class="even field-item"&gt;
&lt;p&gt;&lt;a class="external-link" href="http://www.prajavani.net/article/%E0%B2%95%E0%B2%A8%E0%B3%8D%E0%B2%A8%E0%B2%A1-%E0%B2%B5%E0%B2%BF%E0%B2%95%E0%B2%BF%E0%B2%AA%E0%B3%80%E0%B2%A1%E0%B2%BF%E0%B2%AF%E0%B2%95%E0%B3%8D%E0%B2%95%E0%B3%86-%E0%B2%A6%E0%B2%B6%E0%B2%AE%E0%B2%BE%E0%B2%A8%E0%B3%8B%E0%B2%A4%E0%B3%8D%E0%B2%B8%E0%B2%B5-%E0%B2%B8%E0%B2%82%E0%B2%AD%E0%B3%8D%E0%B2%B0%E0%B2%AE"&gt;Read the online version published in Prajavani here&lt;/a&gt;.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;ಬೆಂಗಳೂರು:&lt;/b&gt; ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಕ್ಕೆ ಈಗ ದಶಮಾನೋತ್ಸವ ಸಂಭ್ರಮ. ಬಸವನಗುಡಿ ನ್ಯಾಷನಲ್‌ ಕಾಲೇಜು  ಡಾ.ಎಚ್‌.ನರಸಿಂಹಯ್ಯ ಸಭಾಂಗಣ ದಲ್ಲಿ ದಶಮಾನೋತ್ಸವ ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಭಾನುವಾರ ನಡೆಯಿತು.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ವಿಕಿಪೀಡಿಯ ಸ್ವತಂತ್ರ ವಿಶ್ವಕೋಶ. ಈ ವಿಶ್ವಕೋಶ ಬಹುಭಾಷೆಗಳಲ್ಲಿ ಲಭ್ಯ ಇದೆ.  2001ರಲ್ಲಿ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾ ಆರಂಭವಾಯಿತು. ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀ ಡಿಯಾ ಆರಂಭವಾದುದು 2003  ರಲ್ಲಿ. ಪ್ರಸ್ತುತ ಕನ್ನಡ ಆವೃತ್ತಿಯು 15,369 ವಿಷಯಗಳ ಕುರಿತಾದ ಪುಟಗಳನ್ನು ಹೊಂದಿದೆ.  ಇಂಗ್ಲಿಷ್‌  ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾದಲ್ಲಿ 44 ಲಕ್ಷ ವಿಷಯ ಗಳಿವೆ. ಹಿಂದಿಯಲ್ಲಿ 1 ಲಕ್ಷ,  ತೆಲುಗು ವಿನಲ್ಲಿ 53,900, ತಮಿಳುನ ಭಾಷೆ ಯಲ್ಲಿ 56,000, ಮಲಯಾಳಂನಲ್ಲಿ 25,000  ವಿಷಯಗಳಿವೆ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;ಇಂಗ್ಲಿಷ್‌ನಲ್ಲಿ 80,000 ಸಂಪಾ ದಕರು ಇದ್ದರೆ, ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಇರುವುದು 403 ಮಂದಿ. ಅದರಲ್ಲಿ ಸಕ್ರಿಯರಾ ಗಿರುವವರು 40 ಮಂದಿ.&lt;br /&gt; ಕನ್ನಡ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾದಲ್ಲಿ 2004 ರ ವರೆಗೂ ಒಂದೇ ಲೇಖನ ಇತ್ತು. 2004ರ ಅಂತ್ಯದಲ್ಲಿ  ಲೇಖನಗಳ ಸಂಖ್ಯೆ 176ಕ್ಕೆ, 2005ರಲ್ಲಿ 515ಕ್ಕೆ ತಲುಪಿತು. 2006ರ ಜೂನ್‌ನಲ್ಲಿ 1,000  ಲೇಖನ ಗಡಿ ದಾಟಿತು. ಬಳಿಕ ಪ್ರಕ್ರಿಯೆಗೆ ವೇಗ ಸಿಕ್ಕಿತ್ತು. ಮತ್ತೆ ಸ್ವಲ್ಪ ಸಮಯ  ಕಳೆಯುವಷ್ಟರಲ್ಲಿ ಪ್ರಗತಿ ಕುಂಠಿತವಾಗಿದೆ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;‘ಮುಂಬೈಯಲ್ಲಿ ನೆಲೆಸಿರುವ ಎಚ್‌.ಆರ್‌.ಲಕ್ಷ್ಮಿ ವೆಂಕಟೇಶ ಅವರು 10,000  ವಿಷಯಗಳನ್ನು ಹಾಗೂ  ಬಿ.ಎಸ್‌.ಚಂದ್ರಶೇಖರ್‌ ಅವರು 4,000 ವಿಷಯಗಳನ್ನು ಪರಿಷ್ಕರಣೆ  ಮಾಡಿದ್ದಾರೆ. ಇಬ್ಬರೂ 80 ವರ್ಷದ ಆಸುಪಾಸಿನವರು. ಇಂತಹ ಉತ್ಸಾಹ ಇತರರಲ್ಲಿ ಮೂಡಿದರೆ  ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ವಿಷಯಗಳ ಸಂಖ್ಯೆ ಜಾಸ್ತಿ ಆಗಲಿದೆ.  ಕನ್ನಡ ಭಾಷೆಯಲ್ಲಿ ಪ್ರಪಂಚ ಜ್ಞಾನ  ಒದಗಿಸದಿದ್ದರೆ ಕನ್ನಡ ಭಾಷೆ ಉಳಿ ಯಲ್ಲ’ ಎನ್ನುತ್ತಾರೆ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾ ಸಂಪಾದಕರಲ್ಲಿ  ಒಬ್ಬರಾದ ಯು.ಬಿ.ಪವನಜ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;‘ಕನ್ನಡದ ಬಗ್ಗೆ ವಿಚಾರಸಂಕಿರಣ, ಕವಿಗೋಷ್ಠಿಗಳನ್ನು ನಡೆಸಿದರೆ ಕನ್ನಡ ಭಾಷೆ  ಉಳಿಯುತ್ತದೆ ಎಂಬ ಭ್ರಮೆ ಬಿಡಬೇಕು. ಕನ್ನಡ ಸಾಹಿತಿಗಳು ವಿಕಿ ಪೀಡಿಯಾದಲ್ಲಿ ಮಾಹಿತಿ  ಸೇರಿಸಲು ತಂತ್ರಜ್ಞಾನದ ಅರಿವಿಲ್ಲವೆಂದು ಮೌನ ವಾಗುವುದು ಸರಿಯಲ್ಲ’ ಎಂದರು.&lt;br /&gt; ದಶಮಾನೋತ್ಸವ ಸಂದರ್ಭದಲ್ಲಿ ಪ್ರಾತ್ಯಕ್ಷಿಕೆ, ಸಂವಾದ  ಕಾರ್ಯಕ್ರಮ ಗಳನ್ನು ಆಯೋಜಿಸಲಾಗಿತ್ತು.&lt;/p&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
        &lt;p&gt;
        For more details visit &lt;a href='https://cis-india.org/news/tenth-anniversary-kannada-wikipedia-prajavani-coverage-november-18'&gt;https://cis-india.org/news/tenth-anniversary-kannada-wikipedia-prajavani-coverage-november-18&lt;/a&gt;
        &lt;/p&gt;
    </description>
    <dc:publisher>No publisher</dc:publisher>
    <dc:creator>praskrishna</dc:creator>
    <dc:rights></dc:rights>

    
        <dc:subject>Access to Knowledge</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikimedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Wikipedia</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Openness</dc:subject>
    
    
        <dc:subject>Kannada Wikipedia</dc:subject>
    

   <dc:date>2013-11-20T07:34:14Z</dc:date>
   <dc:type>News Item</dc:type>
   </item>




</rdf:RDF>
